A könyv Karsai Mihály, a jeles vőfély, által a múlt század végén írt lakodalmi versezeteket tartamazza. Hoppál Mihály az Európai Folklór Intézet igazgatója, néprajztudós és kutató széki gyűjtése alkalmával jutott hozzá, ehhez a rendkívül fontos, a kutatók és a laikus olvasók számára egyaránt érdekes forrásanyaghoz. A kötet a L'Harmattan Könyvkiadó és az Európai Folklór Intézet közös eredeti forrásokat közlő folklór sorozatának első darabja. A múlt század végi szöveg csaknem teljes egészében érthető és használható a mai olvasó számára is, akár korunk vőfélyinek kézikönyveként is szolgálhat. A munka színvonalát az illusztrációk szépsége és Korniss Péter felvételei emelik. A vöfények kimásolták belőle, ami nekik tetszett s aztán továbbadták Karsai Mihály szép kézírású füzetét.

Konferenciabeszámolók – Véleménycikk az orosz–ukrán háborúról

A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.

Ez a kötet alkalmazott filozófiai írások gyűjteménye, melyekben a szerző jelenkorunk társadalmának-kultúrájának hálózatait, diskurzusait esztétikai és etikai összefüggésben szemléli.

Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél

A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni. 

„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.