Kötetünkben ​a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.

Sándor ​Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.

Sokan, sokszor, sokféle politikai szemszögből értékelték már 1956-ot. Kovács Marika visszaemlékezése annyiban különbözik ezektől, hogy – saját sorsába ágyazva – a magyar munkásosztály egy jobb világ megteremtéséért vívott, elszánt harcát mutatja be. Élete meghatározó élményéről, a munkástanácsok forradalmáról beszél, melynek megértését és bukásának okát fiatal lány korában elkötelezetten és kétségbeesetten kereste, míg végül Lev Davidovics Trockij írásaiban találta meg Franciaországban. A visszaemlékezés Párizsban íródott franciául, de tanulságul szolgálhat a mai nemzetközi munkásmozgalom számára is.

Rend és káosz, bűn és bűnhődés, szerelem és gyűlölet, élet és halál: e fogalmak falainak rendre „biztosítókötél nélkül” ütköztek neki a könyv szereplői, és sokan nagy árat fizettek érte.

A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 198990-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat.

A mögöttünk hagyott évekről mindannyian őrzünk emlékeket. Időnként élményeinket fotográfiák elevenítik fel, amelyek származhatnak saját fotóalbumunkból, néha pedig más fényképészek munkásságának termékei.

A magyar viszonyok között a jelen kötet úttörő jellegű, mert nem csak hazai témákat dolgoz fel, és nem csak a szűkebben vett kortárs zenére fókuszál. A letűnt kor, a szocializmus világának kritikai értékelései mellett a félmúlt és a jelen számos zenei szubkultúrája.