Hasonló termékek
Husserl és Heidegger
Egy filozófiai összecsapás analízise
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövesse, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.
Spontán értelemképződés módosult tudatállapotokban
Trauma, álom és pszichedelikus élmény
Hatalom és filozófia
Hermeneutikai, fenomenológiai megközelítések
A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is – a hagyatékok feldolgozása után – markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók.
Pszichedelikumok és spiritualitás
Az utóbbi másfél évtizedben kisebbfajta pszichedelikus reneszánsz bontakozott ki a világban. Ez az újjászületés a legkülönbözőbb tudományágakat inspirálja mind a természettudományokban, mind pedig a társadalomtudományokban a pszichofarmakológiától a pszichiátrián keresztül az addiktológiáig, és az etnobotanikától a filozófián át a teológiáig. A pszichedelikumokkal végzett humán vizsgálatok újra megjelentek a The Lancet, a Nature, a Science és más vezető szakmai lapok hasábjain. Fontos kísérleteket végeznek a Harvard és a Johns Hopkins egyetemek orvosi karain, jelentős európai pszichofarmakológiai intézetekben, ígéretes kutatások folynak Bristoltól Szentpétervárig, Svájctól Jordániáig, Ausztráliától Kanadáig és Brazíliáig.
Demokrácia és totalitarizmus
A könyv a nagynevű francia szociológus és politikai filozófus egyik legismertebb munkája. Aron ebben foglalta össze a lehető legközérthetőbben demokráciaelméletét, valamint a modern totalitarizmus mibenlétére vonatkozó felfogását.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
A test éthosza
A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában
Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll.
Az új Husserl
Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből
Edmund Husserl nem csupán a huszadik századi európai filozófia egyik kiindulópontja, akit alapító gondolkodójaként tisztel a fenomenológia, hanem filozófiája egyike a század legrejtélyesebb életműveinek.
Válogatta, fordította és bevezetőkkel ellátta: Varga Péter András és Zuh Deodáth
Leírás
A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni. Ez a fenomenológiai interpretáció szemben áll Michel Foucault vállalkozásával, aki a saját, inkább a posztmodernhez közelítő filozófiai törekvéseit kísérelte meg alátámasztani a nietzschei genealógia öntörvényű értelmezésén keresztül. Foucault a hangsúlyt egyértelműen a szétszakítottság, önazonosság- és eredethiány mozzanataira helyezi, melyek - legalábbis szerinte - a genealógiai gondolkodás fő jellemzői. Ezzel szemben e könyv a genealógiát a jövőre irányuló aktivista megközelítésmódként mutatja be, amely az aktuálisan fennálló, az együttélést és a világértelmezést meghatározó normatív rend fellazítására irányul: a jövőbeni cselekvés új előfeltételeit e normatív rend történeti eredetének feltárása révén próbálja kialakítani. Az így értett genealógia egy adott korszakot meghatározó egzisztencia-feltételek újraalakítására és új - a jövőbeni cselekvést meghatározó - értelmek képzésére törekszik, emiatt van szüksége arra is, hogy a jelent uraló előfeltevésekkel és azok történeti eredetével szembenézzen, azoktól ezáltal távolságot nyerjen. A genealógiai kutatás ezért alapjában szabadság-elvű: a mélyebb, artikuláltabb történeti önmegértés növeli az egzisztencia szabadságát, a döntésképességét és így hozzáférhetőbbé válnak azok a mélydimenziók, ahol új értelmek képződése történik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Schwendtner Tibor |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 128 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789632364810 |
| Sorozat | Dasein Könyvek sorozat |