Az e kötet alapját jelentő VI. Létkérdés Konferencia (2010, szervező: Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola) témájának kiválasztásakor a vallás és a teológia posztmodern, vagy ha úgy tetszik, a kulturális/nyelvi fordulat utáni helyzetének megoldatlanságából eredő problémák feltérképezésének szándéka vezetett bennünket.
Hasonló termékek
A bölcsesség műhelyéből
„A jelen kötet több okból is felkeltheti és lekötheti az olvasó figyelmét. Először is a Sapientia Főiskola Filozófia Tanszéke műhelyének újabb eseményébe enged bepillantást, másfelől a kortárs magyar filozófiai gondolkodás metszetét is nyújtja azáltal, hogy vitára hívja a velünk élő nemzedék néhány kiválóságát."
Az üdvösség szentsége
Az Eucharisztia alakítja és neveli a sensus fideliumot és jelentősen ösztönzi a hit megfelelő nyelvi kifejezési formáinak a megalkotását és pontosítását, mivel a hívek leginkább a liturgia keretében fogadják be a püspökök és a zsinatok tanítását. Már a korai keresztény időktől kezdve, az Eucharisztia adta a keretet az egyházi tanítás formába öntéséhez, mert kivételes helye a hit titkával való találkozásnak és a misztérium ünneplésének, valamint a helyi egyházi közösségek szentmiséin elnöklő püspökök ugyanazok voltak, akik alkalmanként zsinatokra jöttek össze, hogy döntsenek a legmegfelelőbb nyelvi és tanbeli kifejezésformákról: lex orandi, lex credendi.
Morzsák Dánieltől Bárukig
Újabb tanulmányok a korai zsidóság irodalmáról
A Krisztus születése körüli időszak zsidóságának gazdag irodalmi öröksége – legyen az a mi szempontunkból , , kanonikus\" vagy , , biblián-kívüli\" – kiemelkedő fontosságú adatokkal szolgál a zsidó-keresztény kultúrkör szellemi formálódásáról az ókorban. E kötet néhány kisebb írást gyűjt egybe, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a korai zsidóság irodalmának művészi vagy teológiai jellegzetességeit tárgyalják.
Vallási kommunikáció és vallási diskurzus
A vallástudomány számára a társadalmi nyilvánosság kortárs folyamatai és tartalmai azt a feladatot adják, hogy ebben szellemi és politikai közegben fogalmazza meg és helyezze a vallást, a vallási jellegzetességeket. Máté-Tóth András kötete erre a feladatra vállalkozik.
Bűn, bűnhődés, büntetés
Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.
Leírás
BEVEZETÉS 7
TRANSZDISZCIPLINÁRIS TRENDEK 9
VALLÁSI KÍNÁLAT 13
MI AZ ÚJPOGÁNYSÁG? 15
A „pogányság“ kifejezés jelentéséről és használatáról 16
Az „új“ pogányság 17
JELENTŐSEBB KORTÁRS POGÁNY IRÁNYZATOK 19
Wicca-kultusz 20
Ásatrú 21
Druidizmus 22
Az újpogányság legáltalánosabb jellemzői 23
ÚJPOGÁNYSÁG A KELET-EURÓPAI RÉGIÓBAN 25
Magyar kortárs pogányság 29
Magyar kortárs pogány orientációk 31
Szervezett csoportok, egyházak 38
ELMÉLETI KONTEXTUALIZÁLÁS: AZ IDENTITÁS KÉRDÉSEI 45
Identitáskeresés és posztmodernitás 46
Az identitás elméletei: a személyes önmeghatározás 48
A szociális és társas identitás elméletei és különbségei 50
Szociális konstruktivizmus 53
Tudományos narratív pszichológiai megközelítés 55
Társas identitás és emlékezet 57
Reprezentációk és csoportidentitás 61
A KÖZÖSSÉGI IDENTITÁS LEHETSÉGES KERETEI:
VALLÁS, NEMZET, ETNIKUM 65
Eltérő „nemzet-halmazok” 70
Etnikai identitás 75
Vallás és nacionalizmus 80
A NEMZETI IDENTITÁS KÖZÉP-KELET EURÓPAI VONATKOZÁSAI 83 Közösségi hisztéria és történelmi pálya 93
Kollektív trauma, identitásprotézisek 96
A KONTEXTUALIZÁLÁS FŐBB PONTJAINAK ÖSSZEGZÉSE 99
ELŐVIZSGÁLATOK 103
Sajtóelemzés 103
A VIZSGÁLAT NEHÉZSÉGEI 107
Az exploráció szükségessége, a kutatás folyamata 107
HIPOTÉZISEK ÉS VIZSGÁLATOK 109
1. vizsgálat 109
2. vizsgálat 110
3. vizsgálat 110
4. vizsgálat 110
5. vizsgálat 111
A VIZSGÁLAT ALAPKATEGÓRIÁI 113
A minta 113
Módszerek 116
ELEMZÉSEK 117
1. vizsgálat: Exploratív kutatás a nemzeti ősvallás tematikus
szövegein belül 117
2. vizsgálat: A vizsgálati és a kontrollcsoport különbségei
a nemzeti reprezentáció tekintetében 125
3. vizsgálat: A nemzet szakralizálása 132
4. vizsgálat: A nemzeti identitáskonstrukció nyelvi elemei 135
5. vizsgálat: Kapcsolatháló-elemzés 155
KÖVETKEZTETÉSEK 159
ÖSSZEGZÉS 161
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 165
FELHASZNÁLT IRODALOM 167
FORRÁSJEGYZÉK 177
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 179
ÁBRAJEGYZÉK 181
FÜGGELÉK 183
MELLÉKLETEK 207
Paraméterek
Kiadás éve | 2017 |
Oldalak száma | 206 oldal |
ISBN | 978-963-414-333-8 |
Sorozat | Vallástudományi Könyvtár sorozat |