Hasonló termékek
Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok
Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok
Egy szebb jövő képei - Futball a kameruni közgondolkodásban
A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.
Medialitás, eseményontológia, gyakorlat
Hermeneutikai útkeresések
A republikanizmus-vita
Vita az amerikai forradalom eszmetörténeti hátteréről
A bűn nyomában
A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914
A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.
Zenei hálózatok
A kötet társadalomtudományos alapossággal, egyben közérthető módon, magyar nyelven elsőként írja le és elemzi az új média térhódítása által meghatározott közegben átalakuló zenei közösségek dinamikáját és működését, illetve a tágabb kontextust adó kulturális és zenei trendeket. Az egyes tanulmányok egyúttal reflektálnak azokra a párhuzamos, kortárs zenei közösségi, történeti folyamatokra is, amelyek az átstrukturálódó médiatér legnépszerűbb kommunikációs csatornáitól távolabb zajlanak a legkülönbözőbb műfajokhoz kötődve, az elektronikus zenétől kezdve a black metalon át egészen a világzenéig.
Gépérzet
Interfész, interakció, navigáció
Miért tudja egy fél éves gyerek feloldani a billentyűzárat az iPhone-on és miért bizonytalanodik el sok gyakorlott felhasználó is, ha egy hibaüzenet után az ok és a mégsem gombok között kell választania? A válasz mindenképp az eszköz és a felhasználó közötti interakcióban keresendő: hogyan épül föl egy interfész, hogy érzékeljük, hogy értelmezzük, milyen lehetőségeket kínál, és válaszainkat hogyan tudjuk a felületen keresztül közölni a számítógéppel. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék megismerni és elemezni az ember és a számítógép közötti kommunikációs folyamatot, túllépni a hétköznapi kattintások unalmas világán, megismerni a gépekkel való interakció történetét és bepillantást nyerni annak lehetséges fejlődési irányaiba.
Leírás
Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű volt a gazdák eladósodása. Hiszen a föld volt a helyi társadalomban a mobilitás legfőbb záloga. A földdel esély volt nemcsak a jobb anyagi körülmények megteremtésére, de a "kecskeméti társadalomban" való felemelkedésre is. Az 1920-as évek második felétől fellendülő kecskeméti gazdaság, a növekvő tőkefelhalmozás többek számára utat nyitott az elitbe. A látványos vagyonosodás szinte tapinthatóvá vált a harmincas évekre, nem kis feszültséget keltve ezzel a helyi társadalomban. A leggazdagabb rétegek vagyona a világgazdasági válság éveiben a telekspekulációk révén tovább gyarapodott, miközben a virágkorát élő kereskedőréteg a prosperáló gyümölcsexportból hatalmas hasznot húzott.
Az idealizált kecskeméti elitet a családcentrikus viselkedés, a közismertség, a vég nélküli munka, a szorgalom, az önzetlenség és a jótékonykodás jellemezte - legalábbis a kortársak elvárása szerint. Az 1930-as években ez a kép vált általánossá, de az ábrázoláson feltűnt még a finom modor és a konfliktuskerülő jellem is mint elvárt tulajdonság, melyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a társasági élet középpontjába való kerüléshez. Ezenkívül sokat számított, ha valaki régi, köztiszteletben álló, helyi család sarja volt. Ami persze nem jelentette azt, hogy a nem helyi születésűek ne kerülhettek volna az elibe. Hiszen voltak, akik máshonnan érkezve látványos pályát futottak be. Útjuk legtöbbször együtt járt a befogadás, a "kecskemétivé válás" folyamatával, amelynek a "gazdastátus" megszerzése és megőrzése központi eleme volt.
Szilágyi Zsolt (1980) történész, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a dualizmus kori és a két világháború közötti magyar társadalom története, a Kárpát-medence történeti földrajza. Benda Gyula-díjas (2007) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Emléklap kitüntetettje (2016).
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szilágyi Zsolt |
| Megjelenés | 2017 |
| Terjedelem | 450 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634142539 |
| Sorozat | A múlt ösvényén sorozat |