Hasonló termékek
Szabad nemzet szabad hazában
Tanulmányok a polgári átalakulás
és a nemzeti modernizáció kérdéseirõl Erdõdy Gábor 70. születésnapjára
A Napkirály árnyoldala
Nicolas Fouquet bukása és a Vasálarcos rejtélye
Küzdelem utolsó vérig
Gróf Tisza István pályája beszédeiben, leveleiben és visszaemlékezésekben
A Trianonig vezető úton éles küzdelem folyt konzervatívok és liberálisok között a haza és a haladás ügyéért.
Bérlőből polgár
Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748–1848
Az újkori magyarországi zsidó közösségek a magánföldesúri birtokokon, elsősorban az uradalmi központokban jöttek létre; életlehetőségeiket, és így lélekszámuk növekedését is, földesuruktól szerzett kollektív kiváltságaik, továbbá az uradalmi gazdaságpolitikai érdekek határozták meg. Ezek a közösségek a 19. század közepére egy-egy helyi társadalom meghatározó elemévé váltak.
Egy hadmérnök életútja - Haris Béla 1901-1979
Jelen kötetben egy olyan ember életpályája bontakozik ki az Olvasó előtt, aki kivételes modern kori polihisztorként(kiváló tervezőgépészmérnök, bátor katona, tehetséges rajz- és festőművész, kiemelkedő sportoló) élte túl a huszadik század vérzivataros korszakait.
Antantmisszió
Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.
Leírás
Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű volt a gazdák eladósodása. Hiszen a föld volt a helyi társadalomban a mobilitás legfőbb záloga. A földdel esély volt nemcsak a jobb anyagi körülmények megteremtésére, de a "kecskeméti társadalomban" való felemelkedésre is. Az 1920-as évek második felétől fellendülő kecskeméti gazdaság, a növekvő tőkefelhalmozás többek számára utat nyitott az elitbe. A látványos vagyonosodás szinte tapinthatóvá vált a harmincas évekre, nem kis feszültséget keltve ezzel a helyi társadalomban. A leggazdagabb rétegek vagyona a világgazdasági válság éveiben a telekspekulációk révén tovább gyarapodott, miközben a virágkorát élő kereskedőréteg a prosperáló gyümölcsexportból hatalmas hasznot húzott.
Az idealizált kecskeméti elitet a családcentrikus viselkedés, a közismertség, a vég nélküli munka, a szorgalom, az önzetlenség és a jótékonykodás jellemezte - legalábbis a kortársak elvárása szerint. Az 1930-as években ez a kép vált általánossá, de az ábrázoláson feltűnt még a finom modor és a konfliktuskerülő jellem is mint elvárt tulajdonság, melyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a társasági élet középpontjába való kerüléshez. Ezenkívül sokat számított, ha valaki régi, köztiszteletben álló, helyi család sarja volt. Ami persze nem jelentette azt, hogy a nem helyi születésűek ne kerülhettek volna az elibe. Hiszen voltak, akik máshonnan érkezve látványos pályát futottak be. Útjuk legtöbbször együtt járt a befogadás, a "kecskemétivé válás" folyamatával, amelynek a "gazdastátus" megszerzése és megőrzése központi eleme volt.
Szilágyi Zsolt (1980) történész, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a dualizmus kori és a két világháború közötti magyar társadalom története, a Kárpát-medence történeti földrajza. Benda Gyula-díjas (2007) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Emléklap kitüntetettje (2016).
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szilágyi Zsolt |
Megjelenés | 2017 |
Terjedelem | 450 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634142539 |
Sorozat | A múlt ösvényén sorozat |