A szerző 1994 és 2006 között 28 hónapon keresztül végzett kulturális antropológiai terepmunkát a közép-afrikai Kamerunban, a kameruni futball társadalmi és politikai jelentőségét vizsgálva. Bár a könyv témája a futball, a szerző valójában a kérdések ennél sokkal szélesebb spektrumát tárgyalja. Bemutatja, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással a helyi, nemzeti és globális társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tényezők.

Hermeneutikai útkeresések

Vita az amerikai forradalom eszmetörténeti hátteréről

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. 

A budapesti bűnözés társadalomtörténete 1896-1914

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.

A kötet társadalomtudományos alapossággal, egyben közérthető módon, magyar nyelven elsőként írja le és elemzi az új média térhódítása által meghatározott közegben átalakuló zenei közösségek dinamikáját és működését, illetve a tágabb kontextust adó kulturális és zenei trendeket. Az egyes tanulmányok egyúttal reflektálnak azokra a párhuzamos, kortárs zenei közösségi, történeti folyamatokra is, amelyek az átstrukturálódó médiatér legnépszerűbb kommunikációs csatornáitól távolabb zajlanak a legkülönbözőbb műfajokhoz kötődve, az elektronikus zenétől kezdve a black metalon át egészen a világzenéig.

Interfész, interakció, navigáció

Miért tudja egy fél éves gyerek feloldani a billentyűzárat az iPhone-on és miért bizonytalanodik el sok gyakorlott felhasználó is, ha egy hibaüzenet után az ok és a mégsem gombok között kell választania? A válasz mindenképp az eszköz és a felhasználó közötti interakcióban keresendő: hogyan épül föl egy interfész, hogy érzékeljük, hogy értelmezzük, milyen lehetőségeket kínál, és válaszainkat hogyan tudjuk a felületen keresztül közölni a számítógéppel. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnék megismerni és elemezni az ember és a számítógép közötti kommunikációs folyamatot, túllépni a hétköznapi kattintások unalmas világán, megismerni a gépekkel való interakció történetét és bepillantást nyerni annak lehetséges fejlődési irányaiba.