Hasonló termékek
A természet ( II. kiadás )
Az arisztotelészi főmű, a Természet, vagy ahogyan idézni szokták, a Physica műveltségünk mellőzhetetlen része, vele találkozni nem a tanulmányok befejeztével, hanem neveltetésünk, képzésünk részeként volna helyénvaló. Szemlélete, retorikája, fogalmisága máig elevenen hat.
Az imago Dei értelme a Barthi és a Barth utáni teológiában
Az imago Dei értelmezése a barthi és a Barth utáni teológiában című tudományos dolgozata nemcsak a teológusok, de a művelt nagyközönség számára is az újdonság erejével hathat, hiszen arról az emberről szól, aki a teremtő, megváltó és megszentelő Isten által sokkal több, mint amit általában gondol magáról.
Szövetségek erőterében
A deuterokanonikus irodalom alapvető kérdései
Az Ószövetség ún. „deuterokanonikus” könyvei – Tóbiás/Tobit, Judit, 1-2 Makkabeusok, Sirák fia, Salamon bölcsessége, Báruk, Jeremiás levele, Eszter és Dániel kiegészítései – elsőrendű fontosságú információkat szolgáltatnak a Kr. e. két évszázadban élő zsidóság teológiájának, illetve tágabban vett eszmetörténetének és világlátásának megértéséhez.
Heidegger és a nemzetiszocializmus
A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
Freud, avagy a modernitás mítosza
A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta. A szerző, a Károli Református Egyetem Pszichológiai Intézetének habilitált docense, az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszék vezetője ez utóbbi lehetőség mellett teszi le a voksot. Érvei között felvonultatja a huszadik századi filozófia legjelentősebb képviselőit, többek között Husserlt, Heideggert, Wittgensteint és Merleau-Pontyt. Hivatkozik ezen kívül eszmetörténeti kutatásokra, az ezredforduló hamis emlékeket kiváltó kísérleteire, mítoszelméletekre, a nyugati ezoterikus tradíció kutatási eredményeire és más forrásokra is. Mindezek segítségével feltárja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét a mítosz egzisztenciális, kulturális jelentőségét, valamint az a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század mítoszában, a pszichoanalízisben.
A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
A kötet a regionális és nagyhatalmak geostratégiai érdekeit vizsgálja az évtizedek óta megoldatlan ciprusi konfliktus kontextusában.
Leírás
Követhető-e Jézus? Sokan úgy gondolják, Jézus különleges személye és nagysága utánozhatatlan. Valóban, elhívása speciális és megismételhetetlen. Azonban a Jézus-történet evangéliumokká formálódó elbeszélései mégsem pusztán az Isten Fiának, a Messiásnak a bemutatását végzik el. Céljuk nemcsak ennek a különleges férfinak az emlékezetét megőrizni, hanem felhívni a követésre, sőt támpontot nyújtani a tanítványsághoz. Ebben a doktori dolgozatból kialakult könyvben az evangéliumi történetek funkciójára kérdezek rá, és az elemzés eredménye az, hogy sok szöveg „mimetikus támpont”, azaz a követés paramétereit adja meg. Körbejárom azokat a tudományos eredményeket, melyek ezt megkérdőjelezik vagy támogatják, megvizsgálom néhány perikópa keletkezésének lehetséges körülményét, melynek során az az izgalmas felfedezés fogalmazódik meg, hogy ezek gyakran mimézisre – azaz a mester utánzására – szólítanak fel. Ahhoz, hogy az állítások ne légüres térben bukkanjanak fel, körültekintek Jézus környezetében, megvizsgálom az ókori hellén–római és zsidó oktatásban meglévő mimetikus elemeket, el egészen Jézus élethelyzetéig, melyben ő mint életformát tanító didaskalos működött. Végül, hogy miben állt az ő követése, arra a könyv vége tér ki – felvillantva az első századi család, otthon, társadalom elvárásait, és vele szemben az azokkal több ponton szakításra buzdító Názáretit.
Kustár György
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kustár György |
Megjelenés | 2024 |
Terjedelem | 244 oldal |
Kötészet | kartonált |
Sorozat | Károli könyvek - Monográfia sorozat |