Hasonló termékek
Huizinga Noster
A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)
A homiletikai aptum
A homiletikai aptum az igehirdetés inkarnációs pontja.
A könyvben a következő kérdésekre keressük a választ: Miért nem maradunk inkább csöndben? Milyen kapcsolatban van a klasszikus retorikai aptum a homiletikai aptummal? Mi a kapcsolat az inkarnáció, az igehirdetés és a beszéd között? Mit jelent az a reformátori tanítás, hogy Isten Igéjének hirdetése Isten Igéje? A kalcedóni dogma tükrében hogyan elválaszthatatlan, oszthatatlan, elkülöníthetetlen az igehirdetésben az isteni és emberi? Miért lehet és kell őszinte, akár megválaszolatlan kérdéseket feltenni az igehirdetésben?
Életútinterjú
Vendégkönyvünk tanúsága szerint Baráti estéket a 80-as évektől havonta tartottunk, egyrészt barátoknak, másrészt a teológus ifjúság egy-egy csoportjának Lenkeyék csütörtöki teája címmel. Vendégelőadóink voltak pl. a nyugalmazott teológiai tanáraink közül Török István és Varga Zsigmond J., a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárai közül Bajkó Mátyás, Bitskey István, Görömbei András, Ujváry Zoltán professzorok, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének PIREMON Kisvállalata igazgatója, Gere Kálmán, és sokan mások.
A munkajogi megfelelés ösztönzésének újszerű jogi eszközei
A munkavállalói jogok kikényszerítése, a munkajogi szabályoknak való megfelelés biztosítása és a vállalatok szociálisan felelős működésre való ösztönzése napjainkban szinte sziszifuszi törekvésnek tűnik.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Leírás
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja, bár az átlag bibliaolvasó igen keveset tud róla. Alakja nem tartozik a legkutatottabb újszövetségi témák sorába, épp ezért is fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén a szerző
felmutatja a Jakab-képek sokféleségét és különbözőségét, s ebből kiindulva elemzi Jakab teológiáját az ősgyülekezeten belül, mely egy „apostoli” tanítót állít elénk, nem pedig egy meghatározott irányzathoz kötődő teológust.
Galsi Árpád könyve hézagpótló a hazai tudományos életben, ugyanakkor a nemzetközi kutatás viszonylatában is újat hoz azáltal, hogy újszövetségi teológiai szempontból kívánja újragondolni Jakab szerepét. Emellett a szerző nem titkolt szándéka, hogy előmozdítsa a Szentírás jobb megértését és megélését.
A KRE Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formáját a Doktori Iskola a Károli Könyvek monográfia alsorozatában a Questiones Theologiae gyûjtőcím alatt bocsátja útjára.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Galsi Árpád |
Megjelenés | 2012 |
Terjedelem | 283 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
ISBN | 978-963-236-510-7 |
Sorozat | Károli könyvek sorozat |