Hasonló termékek
Huizinga Noster
A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek olyan jeles képviselői említhetők, mint – többek közt – Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal, vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetően (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi." (Havasréti József)
A homiletikai aptum
A homiletikai aptum az igehirdetés inkarnációs pontja.
A könyvben a következő kérdésekre keressük a választ: Miért nem maradunk inkább csöndben? Milyen kapcsolatban van a klasszikus retorikai aptum a homiletikai aptummal? Mi a kapcsolat az inkarnáció, az igehirdetés és a beszéd között? Mit jelent az a reformátori tanítás, hogy Isten Igéjének hirdetése Isten Igéje? A kalcedóni dogma tükrében hogyan elválaszthatatlan, oszthatatlan, elkülöníthetetlen az igehirdetésben az isteni és emberi? Miért lehet és kell őszinte, akár megválaszolatlan kérdéseket feltenni az igehirdetésben?
Életútinterjú
Vendégkönyvünk tanúsága szerint Baráti estéket a 80-as évektől havonta tartottunk, egyrészt barátoknak, másrészt a teológus ifjúság egy-egy csoportjának Lenkeyék csütörtöki teája címmel. Vendégelőadóink voltak pl. a nyugalmazott teológiai tanáraink közül Török István és Varga Zsigmond J., a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárai közül Bajkó Mátyás, Bitskey István, Görömbei András, Ujváry Zoltán professzorok, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének PIREMON Kisvállalata igazgatója, Gere Kálmán, és sokan mások.
A munkajogi megfelelés ösztönzésének újszerű jogi eszközei
A munkavállalói jogok kikényszerítése, a munkajogi szabályoknak való megfelelés biztosítása és a vállalatok szociálisan felelős működésre való ösztönzése napjainkban szinte sziszifuszi törekvésnek tűnik.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Leírás
A 17. század elején két holland teológus – Arminius és Gomarus
– között kibontakozó teológiai vita a predestinációról olyan horderejűnek
bizonyult, hogy az általuk felvetett kérdések mind a mai
napig hatással vannak a református egyházak teológiai gondolkodására
és életére. E monográfia bemutatja a kiválasztás és az eleve
elrendelés kérdése körül kibontakozó diskurzus teológiatörténeti
hátterét. A könyv Augustinustól kiindulva egy nagy ívű, egymáshoz
kapcsolódó láncolatra felfűzve tárgyalja a leginkább mérvadó teológusokat,
akiknek a gondolkodásában éppúgy szerepet játszott
Isten kiválasztása és eleve elrendelése, amint azt a későbbi vitában
fölfedezzük. Mindez segít abban, hogy az olvasó megismerje azt a
teológiai környezetet, amelyben Arminius kiválasztástanát megfogalmazta.
Emellett a könyv részletesen foglalkozik a holland teológus
főbb munkáival és a dordrechti zsinat reflexiójával.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | László Emőke |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 170 oldal |
Kötés | ragasztókötött |
ISBN | 978-963-414-852-4 |
Sorozat | Károli könyvek - Monográfia sorozat |