Hasonló termékek
Élet és halál, örök élet és örök halál a Jelenések könyvében
Nagy József monográfiája fajsúlyos kettősség körül forog: a munka (örök) élet és (örök) halál szféráinak egyetemesen átfogó kozmológiai megragadását hajtja végre.
A Kálvinizmus nyitánya
Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
A képzelet másik oldala. Irodalom és vallás Northrop Frye életművében
A kanadai Northrop Frye (1912–1991) a huszadik századi irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett szerzője. Magyarországon mindeddig korai strukturalistaként tartották számon, azonban e kötet – az első magyar nyelvű Frye-monográfia – szerzője hangsúlyozza, hogy munkássága túlmutat a szűkebb értelemben vett irodalomtudomány
határain. Frye minden művében az irodalom és a vallás viszonyát, a szent könyv és a világi irodalom összefüggéseit vizsgálja, érdeklődésének középpontjában az irodalom etikai, vallási és társadalmi jelentősége áll. Amint Frye maga is nagy közönséget szólított meg, e róla szóló könyv sem csupán a szűk szakmai kör, hanem a művészet és a vallás összefüggései iránt érdeklődő valamennyi olvasó figyelmére számot tarthat.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Földbolygó szívmagasságban
Domokos Johanna költészetéről
Life Story
This book is written to those who work with life stories. The purpose of the book is to give a theoretical basis (theological reflection, psychological background, philosophical insides, ect.) to those who care for life stories, to those who want to gain “autobiographical competence” and help others in reflecting on their own lives.
Leírás
Szabados Ádám könyve két nagy kérdésre keresi a választ: beszélhetünk-e történetileg igazolható normatív hagyományról az egyetemes egyház életében, és ha igen, hogyan lehet körülhatárolni ezt a hagyományt. A szerző szerint mindkét kérdésre az apostoli tekintély adja meg a választ.
A könyv három nagy részből áll. Az első célja az újszövetségi apostolfogalom kutatástörténetének áttekintése, valamint a fogalom eredetének és egységességének tisztázása, illetve az apostolok tekintélyes körének behatárolása.
A második rész a hagyomány eredetének pluralista és formakritikai magyarázatai helyébe javasol olyan alternatívát, amely számol egy kezdeti legitim, megbízható és normatív – hiszen apostoli – hagyomány létezésével.
A harmadik rész azt vizsgálja, hogy az apostoli tekintély hogyan működött a hagyománnyal való kapcsolatában – és arra a következtetésre jut, hogy az apostolok tekintélye alá volt rendelve a Jézustól kapott legkorábbi hagyománynak, ugyanakkor egyetlen legitim megfogalmazója is ennek a hagyománynak.
Szabados Ádám monográfiája– amely a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán 2019-ben megvédett doktori disszertációjának átdolgozása – nemcsak hasznos, de végig érdekfeszítő olvasmány is mindenkinek, aki szeretné jobban ismerni és érteni az apostolok szerepét a keresztény hit kezdeti megfogalmazásában.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szabados Ádám |
| Megjelenés | 2021 |
| Méret | 158×226 mm |
| Terjedelem | 254 oldal |
| Kötés | ragasztókötött |