Értelmezések – viták – tanulságok

A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.

Charles Taylor liberalizmuskritikája

Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.

A vállalkozás központi célja egy olyan művészetfilozófiai perspektíva kidolgozása, mely azt a meggyőződést hangsúlyozva, hogy a humánideológiák bukása után is lehetséges ember és művészet „egybegondolása”, hiszen – Helmuth Plessner alapvető felismerésére utalva – az ember méltóságának egyik forrása önnön nyitottságának esztétikai elsajátítása.

Quine és a modális logika

A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető "bevett nézetek" alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.

A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által.

Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel.

Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában

Martin ​Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját? 

A narratív lezáratlanság posztmodern motívuma