Hasonló termékek
Kuhn és a relativizmus
Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa?
Politika és diskurzus
Szabó Márton politikafilozófiai invenciója
Értelem és történelem
Mottónk Bourdieu 2000/2001-es tanévben a College de France-ban tartott bevezető előadásából arra a viszonyra kérdez rá, amely tanulmánykötetünk alapkérdése, és ami re a címben az értelem és történelem szavakkal utalunk. Ez a kell és a van, a normatív és deskriptív, az előírás és a leírás közötti viszony kérdése. Ez a kapcsolat a meg ismerés két aspektusát jelenti – jelen esetünkben a kultúránk kiemelt tudásformája, a tudományos ismeretek, a „tudás” filozófiai és történeti vizsgálatát. Ez a viszony problematikus és ugyanakkor alapvető jelentőségű napjainkban.
Létre nyílt lehetőség
Ismeretelmélet és metafizika Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus filozófiájában
Jelen kötet tárgyát Aquinói Szent Tamás (1225–1274) és Ioannes Duns Scotus (1266–1308), a skolasztika virágkorának két kiemelkedő filozófusa által megfogalmazott ismeretelméleti és metafizikai gondolatok képezik.
Perlekedő rokonok: Analitikus filozófia és fenomenológia.
A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire. A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.
Leírás
Az észlelési tartalom konceptualista és nonkonceptualista értelmezése közti vita az utóbbi idők egyik legjelentősebb vitája a kortárs analitikus filozófián belül. Az elme és a világ, a fogalmi gondolkodás és a fogalmiságtól független természet viszonyának megértése szempontjából döntő jelentőségű, mit gondolunk a köztük kapcsolatot teremtő érzéki tapasztalat szerepéről. A szerző az észlelési tartalom konceptualista értelmezése mellett érvel. Márton Miklós könyve azonban nem csupán az analitikus ismeretelméletés elmefilozófi a kérdései iránt érdeklődő olvasók figyelmére tarthat számot: a kötet függelékében részletes elemzést olvashatunk Hegel filozófiájáról mint a konceptualista álláspont egyik első karakteres megjelenéséről.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Márton Miklós |
Megjelenés | 2010 |
Terjedelem | 272 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 978 963 236 313 4 |
Sorozat | Cogito könyvek sorozat |