Hasonló termékek
Államszocializmus
Értelmezések – viták – tanulságok
A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.
Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
A magában való dolog fenomenológiája
Egy klasszikus kanti probléma Husserl transzcendentális fenomenológiájának perspektívájából
A könyv a magában való dolog és a láthatólag ennek szinonimájaként használt transzcendentális tárgy azonosításának problémájából kiindulva keresi e fogalmak helyét A tiszta és kritikájának tapasztalatelméletében.
Az észlelési tartalom konceptualista értelmezése
A szerző az észlelési tartalom konceptualista értelmezése mellett érvel. Márton Miklós könyve azonban nem csupán az analitikus ismeretelméletés elmefilozófi a kérdései iránt érdeklődő olvasók figyelmére tarthat számot: a kötet függelékében részletes elemzést olvashatunk Hegel filozófiájáról mint a konceptualista álláspont egyik első karakteres megjelenéséről.
Vallás, ateizmus, hit
Paul Ricœur (1913–2005) a 20. századi filozófia egyik legjelentősebb alakja. A fenomenológia, a filozófiai hermeneutika, a narratív identitás, a metaforaelmélet, az irodalom-, s a történelemelmélet terén megkerülhetetlen a munkássága.
A szellem és az idő
Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában
A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.
Leírás
Nyitott műalkotások léteznek, de hogyan lehetségesek? - transzformálható akár a klasszikus lukácsi kérdés. A jelen értekezés ugyanis azt járja körbe, hogy miként alakulhat ki értelmes, esztétikailag releváns műforma a szándékoltan és programszerűen befejezetlen, "formabontó" posztmodern szépirodalmi elbeszélésekben, a problémát elméleti és műelemző szinten is elhelyezve. A könyv az arisztotelészi kezdet, közép és vég egységkritériumának felidézésétől a szélsőséges és értelmezhetetlen nyitottságot leíró elméleteken át a témába vágó legújabb kori narratológiai belátásokig nagy utat jár be, hogy megalkossa saját terminológiáját az esztétikailag is érvényes, egységes szerkezetet felmutatni képes befejezetlen alkotások értelmezésére, melyet konkrét olvasatokon is próbára tesz. Világirodalmi példákat kínál a körkörös, a kombinatorikus és az ellenzárlatos szerkesztésre s ezeken belül a dobozregényre, a hipertextre, a rizómára, a töredékességre és az elágazó befejezésekre, hogy az elemzések után különbséget lehessen tenni az üres technikai trükkök és a valódi tartalommal bíró műalkotás között.
LÁSZLÓ LAURA (1990) esztéta, szerkesztő, muzeológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztétika Doktori Programján szerzett PhD-fokozatot. Évekig az ELTE BTK szabadegyeteme, a Pesti Bölcsész Akadémia fő szervezője és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Filozófiatudományi Osztályának alelnöke, majd elnöke. A Magyar Sakkvilág rovatvezetője, versenybíróként és oktatóként is működik. Az Irodalmi Magazin szerkesztője és két éven át Oláh János-ösztöndíjasa, fő tevékenysége a lapszámok vizuális koncepciójának kialakítása. 2021-ben a Magyar Filozófiai Társaság, a L'Harmattan Kiadó és az ELTE Filozófia Intézet közös elismerését, a Cogito-díjat vehette át. Kutatásaiban elsősorban a nyitott mű esztétikai lehetőségeivel és az irodalmi műalkotás határainak kérdésével foglalkozik.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | László Laura |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 288 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634149323 |
| Sorozat | Cogito könyvek sorozat |