Értelmezések – viták – tanulságok

A kötet szerzőinek törekvése közös abban a szándékban, hogy megértsék, milyen volt a régi rendszer és miért dőlt meg. Közösek abban is, hogy nemcsak a régit, hanem az új rendszert is kritikus pozícióból szemlélik, tudatosan szemben állnak mindenfajta apologetikával. A kötet olvasói meggyőződhetnek arról, hogy lehet a szocializmusról úgy is szólni, védelmezve magát a tradíciót, hogy a régi rendszer iránt semmiféle nosztalgikus viszonyt nem táplálnak.

A szerző az észlelési tartalom konceptualista értelmezése mellett érvel. Márton Miklós könyve azonban nem csupán az analitikus ismeretelméletés elmefilozófi a kérdései iránt érdeklődő olvasók figyelmére tarthat számot: a kötet függelékében részletes elemzést olvashatunk Hegel filozófiájáról mint a konceptualista álláspont egyik első karakteres megjelenéséről.

Identitás, cselekvés és temporalitás Hegelnél A szellem fenomenológiájában

A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.

Töredékek és kommentár

Kötetünk Poszeidóniosz eredeti fragmentumainak fordítását adja közre részletes elemzésekkel és kommentárokkal: a fizika, az etika, a logika és a szaktudományok (matematika, földrajz és történetírás) témakörei szerint. A kötet forrásanyaga pótolhatatlan a görög filozófia- és tudománytörténet iránt érdeklődőknek.

A vállalkozás központi célja egy olyan művészetfilozófiai perspektíva kidolgozása, mely azt a meggyőződést hangsúlyozva, hogy a humánideológiák bukása után is lehetséges ember és művészet „egybegondolása”, hiszen – Helmuth Plessner alapvető felismerésére utalva – az ember méltóságának egyik forrása önnön nyitottságának esztétikai elsajátítása.

Quine és a modális logika

A könyvben Tuboly Ádám Tamás a modális kifejezéseket leíró logikának, a modális logikának a huszadk századi történetével foglalkozik, kiváltképp W. V. O. Quine logikai és filozófiai kritikáit veszi górcső alá és mutat rá arra, hogy azokat sokáig félreértették, így téves és félrevezető "bevett nézetek" alakultak ki. A kötet különösebb logikai előképzettség nélkül is olvasható, és igényt tarthat mindazok figyelmére, akik a huszadik századi logika és filozófia története iránt érdeklődnek.

A jelen könyv egy transzcendentális kritika kifejtésének kísérlete. A kritika alapvető tárgya a valóság valamely szintetikus elvének egyoldalú használata a többi háttérbe szorítása, illetve elfedése által.

Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában

Martin ​Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára,
amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját?