Hasonló termékek
Aporiák próbatétele
Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer, nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás, hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja.
Aporia, ez a filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger, Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát.
Kicsák Lóránt a XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault filozófiai életműve.
Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
A dolgok (és a szavak)
A fenomenológiai kutatás kortárs problémái
Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a tapasztalatot, melyben a dolgok adódnak. Az elmúlt évszázadban azonban kiderült, hogy a szavak nem zárhatók ki a filozófiai kutatásból, számot kell vetni az idõközben hagyománnyá nemesedett-rögzült fenomenológiai szövegekkel csakúgy, mint egyéb filozófiai irányzatok és más tudományok eredményeivel.
A transzcendentális probléma
Leírás
Kétszáz éve, 1813-ban született az egzisztencializmus alapítójának is tekintett Kierkegaard. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy megszámlálhatatlan mennyiségű rendezvény, konferencia, kongresszus emlékezett meg róla világszerte a 2013-as évben. Nem véletlenül. Kierkegaard nélkül a 20. század számos filozófiai, irodalmi, művészi irányzata nem értelmezhető. Igaz ez Heideggerre, Ortegára, Sartre-ra vagy Camus-re, de hatása a magyar szellemi életben is számottevő: a nem éppen azonos oldalon álló Lukács Györgyön és Hamvas Bélán át egészen Pilinszky Jánosig terjed. Rilke dánul tanult, hogy eredetiben olvashassa, Kafka el volt ragadtatva a költői egzisztencia gondolatától, Thomas Mann Kierkegaard Don Giovanni-értelmezését használta a Doktor Faustus írásakor. Hatása abban a században talán csak Nietzschééhez hasonlítható.
Jelen kötetben a magyar Kierkegaard-irodalom legnevesebb szakértőinek az írásai (tanulmányai, esszéi) olvashatók. Ez egyben egy kézikönyv is, amely mindenkinek, aki egy kicsit is kíváncsi a nagy dán író, filozófus életművére, fontos lehet, hiszen a fenti írásokon kívül egy részletes élettörténetet, egy teljes magyar bibliográfiát, valamint Kierkegaard könyvtárának teljes katalógusát is tartalmazza.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyenge Zoltán (szerk.) |
Megjelenés | 2015 |
Terjedelem | 92 oldal |
Kötészet | ragasztókötött, keménytáblás |
ISBN | 978-963-236-837-5 |