Hasonló termékek
Mindszenty bíboros az elbeszélt történelemben
A történettudományban mára elfogadottá vált, hogy a korábban kissé lebecsült jelentőségű elbeszélt történelem az írottakkal egyenértékű forrás. Ebből kiindulva a kötet az angol nyelvű Oral Historynak nagyrészt a szerző által újonnan felkutatott és egyúttal magyar nyelven első alkalommal közreadott forrásanyagára támaszkodik, és veti össze az új információkat a Mindszenty-irodalom eddigi amerikai és magyar forrásaival. A következtetések levonása a már gyakran idézett egyes források újraértelmezésével is jár.
Jótékony könyörtelenség
A német felvilágosodás végjátéka
A 18. század derekán – a német felvilágosodás reményeinek fénykorában – a harmonikus ember antropológiai eszménye mellett elköteleződő „iskolafilozófiai” rendszergondolkodás hanyatlásnak indult. Átalakultak az észlelés- és ismeretelméleti, a motiváció- és cselekvéselméleti modellek, megváltoztak az affektus- és vágyszabályozási normák, átrendeződtek a normalitás és abnormitás határai.
A közösségi média önimádó embere
A közösségi média önimádó embere a közösségimédia-felületek elemzésén keresztül napjaink terjedőben lévő emberképének meghatározó vonásait rajzolja meg. A közösségi média által az önmegmutatás és az önmagunkról szóló beszéd egyre inkább individuális vonatkoztatási rendszerben zajlik, ami a közösségben való gondolkodás hanyatlásához vezethet.
Kommunikáló kultúrák
A kötet a nyelvi és kulturális infrastruktúra, valamint a kultúraközi kommunikáció kérdéseit járja körül. Egy empirikus kutatás részletes bemutatása során arra is rávilágít, hogy a relatív földrajzi közelség és a történelmi-kulturális sorsközösség, vagy hasonlóság esetén sem tekinthetünk el az interkulturális sajátosságok figyelembe vételétõl.
Sárgaház
A pszichiátriai intézményeket és ott ápoltakat mindig valamiféle mítosz, sejtelmes homály övezte. Fetykó Judit regénye az 1980-90-es évek vidéki pszichiátriai osztályának életét tükrözi. A szerző kívül áll a rendszeren: nem orvos és nem beteg.
Leírás
A Fakultások közt címû kötetben olvasható tanulmányok a különbözõ diszciplínák közötti határok és választóvonalak relativizálásáról szólnak. Immanuel Kant A fakultások vitájában megfogalmazott egy javaslatot a tudományágak közötti viszonyok tekintetében. Ez a javaslat nyilván nem alkalmazható egy az egyben a jelenlegi állapotokra; ugyanakkor az sem véletlen, hogy ez az írás a mai napig újra meg újra elõkerül mindenütt a világban, ahol a tudományokról és alkalmazásuk lehetõségeirõl esik szó. Kant úgy gondolja, hogy a tudomány egésze, sõt a politika is profitál majd abból, ha lehetõvé teszi a hatalom nélküli szabadságnak a kritikai mûködését. Ma valószínûleg sem a „kemény tudományok” mûvelõi, sem a tudomány- és oktatáspolitikát irányítók nem fogadnák el ezt az elképzelést. Sokkal kevesebbel kell beérnünk tehát; annak a beláttatásával, hogy a független kritikai pozíció lehetõségének a biztosításáért, az „egzakt” tudományok eredményeinek szélesebb társadalmi közegben való alkalmazásáért mégiscsak a humán tudományok nézõpontjainak figyelembevételével tehetünk a legtöbbet. De hogyan is gyõzhetnénk meg másokat arról, hogy egy hajóban evezünk, amíg magunk sem tudjuk, milyen irányban akarunk továbblépni? A kötetben közölt szövegek segíthetnek a tájékozódásban, de legalábbis szempontokat jelölnek ki az irányok latolgatásában. Könyvünk részben a 2018 novemberében Debrecenben megrendezett Tudomány, tudás, hatás címû konferencián elhangzott elõadások átdolgozott, szerkesztett szövegeibõl áll, részben pedig más felkért szerzõknek a témában releváns gondolatait tartalmazza.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás |
| Megjelenés | 2022 |
| Terjedelem | 342 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-963-414-846-3 |
| Sorozat | Ad Marginem sorozat |