Hasonló termékek
Az Opus Deitől a Provida Materig
Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek
A könyv a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló forrásanyagaira támaszkodva tárja fel és követi nyomon a Vatikán és a közép-kelet-európai katolikus egyház hálózati kapcsolatrendszerét, egyfelől a titkos ellenálló egyházi sejtek működését, másfelől ennek kifutásaként a nemzeti katakomba egyházak létesítésére tett erőfeszítéseket Kelet-Közép-Európában. A szerző a politikai rendőrség kriminalizáló célzatú interpretálásaihoz képest következetesen érvényesített forráskritikával a történtek igaz, komplex, okadatolt feltárására törekszik.
Tévúton
Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton
Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült egyetemisták 1957-ben alapított szervezete, a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) 14 országban, 3 földrészen fogta össze a magyar fiatalokat. A magyar állambiztonság az 1961-től MEFESZ nevet viselő szervezet több vezetőjét behálózta, beszervezte, akik 1967-re szétbomlasztották, majd feloszlatták a szövetséget. Várallyay Gyula, aki egykor elnöke volt a diákszervezetnek, több mint 40 év után járt utána, hogy kik és milyen módon árulták el diáktársaikat, a szabad egyetemisták szövetségét és a magyar forradalom emlékét.
A Johannita Rend Magyar Tagozatának arcképei
Jelen mű az idei kerek évforduló alakalmából a Johannita Rend Magyar Tagozatának a szellemiségébe nyújt bepillantást, valamint a történeti bemutatására vállalkozik. E kötet elsődleges feladatának az eltelt kilenc évtized jelentős eseményeinek és johannita személyiségeinek a kiemelését tekinti, emiatt egyes fejezetekben a részletek dominanciája figyelhető meg. Az évszámok és egyéb adatok megkerülése nélkül nehéz, szinte lehetetlen vállalkozás lett volna egy-egy johannita-életút alakulásának érzékletes bemutatása. Ugyanakkor megpróbálja tárgyát, a lényeget kiemelve megközelíteni, ehhez – és talán ez a legfontosabb megkülönböztető jegye – egy sajátos hangulatot is teremt: a magyar történelembe ágyazott rendi és tagozati johannita történések segítségével.
Hogyan üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.
Ellenforradalom és szabadságharc
Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.
A huszadik század emlékezete a Galga mentén
A Galga menti interjúk elkészítése során a huszadik század magyar történelmének azon csomópontjai bemutatására vállalkoztunk, amelyek a társadalom nagyobb részének az életére meghatározó módon hatottak. Különösen fontosnak tartottuk azon témák körbejárását, amelyek a kommunista diktatúra évtizedeiben tabunak számítottak, a tűrt és tiltott „mező” határán találhatóak. Így kötetünkben érintjük a revízió témáját, a második világháborút követő hadifogságot, az egyházi iskolák államosítását, a diktatúra alatti vallásgyakorlást, a kuláktalanítást, az 56-os forradalmat követő megtorlást és a manapság újra fókuszba kerülő ügynökkérdést is.
Leírás
A történettudományban mára elfogadottá vált, hogy a korábban kissé lebecsült jelentőségű elbeszélt történelem az írottakkal egyenértékű forrás. Ebből kiindulva a kötet az angol nyelvű Oral Historynak nagyrészt a szerző által újonnan felkutatott és egyúttal magyar nyelven első alkalommal közreadott forrásanyagára támaszkodik, és veti össze az új információkat a Mindszenty-irodalom eddigi amerikai és magyar forrásaival. A következtetések levonása a már gyakran idézett egyes források újraértelmezésével is jár.
Mindszenty József bíboros közel tizenöt éves (nagy)követségi menedékének amerikai szereplői közül az évek múltán számosan adtak interjút. Az olvasók számára a mindennapok és azok színes epizódjai mellett a menedék 1956. november 4-i kérésének és kivételes megadásának lehetséges csatornái, továbbá fő- és mellékszereplői lesznek a legizgalmasabbak. Vajon Mindszenty hajnali visszahívása a Parlamentbe lehetett-e már a menedék tudatos előkészítésének az első lépése? Miről tudott, vagy nem tudott a hajnalban felébresztett bíboros, amikor budai palotájából visszaindult az épületbe? Valójában hány csatornája volt a menedékérésnek, és ki volt annak a kezdeményezője? Bevontak-e a folyamatba közvetítőt, és amennyiben igen, vajon ki lehetett az? Hogyan viselkedett a frissen Budapestre érkezett Edward Wailes kinevezett követ, amikor november 4-én reggel nyolc óra előtt néhány perccel Mindszenty bíboros a szemtanúk számára váratlanul megjelent a kapuban? Egyáltalán hogyan lehetséges, hogy mindezen lényeges eseményeket még ma is jótékony homály fedi?
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Deák András Miklós |
Megjelenés | 2022 |
Terjedelem | 224 oldal |
Kötészet | kartonált |
ISBN | 9789634148166 |