A Katolikus Egyház intézményeinek egy meglehetősen gyorsan változó világban kell Jézus Krisztus tanítását átadniuk és az e tanításból fakadó feladataikat ellátniuk. Ez jól megragadható a vallási közösségek biztonsági helyzetét vizsgálva, amely a világ különböző részein nagy eltéréseket mutat. 

A ​Fiú lelkülete a szerzetesképzés folyamatának korszerű, emberi szabadságra építő, teljes körű teológiai-antropológiai modelljét mutatja be. De nemcsak a szerzetes- és papképzésben résztvevőknek vagy segítőfoglalkozású hívőknek nyújthat segítséget, hanem mindenkinek, aki fontosnak tartja személyes fejlődését, hitben való növekedését.

Galsi Árpád könyve hézagpótló a hazai tudományos életben, ugyanakkor a nemzetközi kutatás viszonylatában is újat hoz azáltal, hogy újszövetségi teológiai szempontból kívánja újragondolni Jakab szerepét. Emellett a szerző nem titkolt szándéka, hogy előmozdítsa a Szentírás jobb megértését és megélését.

A ​regula arra hív minket, akárcsak az előző nemzedékek testvéreit, hogy kezdjünk párbeszédet vele. A találkozás feltételei ugyanazok, mint minden párbeszédben: meg kell nyílni a másik felé, tiszteletben kell tartani különböző voltát, ugyanakkor meg kell próbálni megérteni a szándékait.

"A Zsoltárok könyve teológiáját sokféleképpen lehet leírni. Az itt bemutatott tanulmányok nem szisztematikusak és nem érvekre alapozott teológiát fejtenek ki. Bízom azonban abban, hogy hozzájárulhatnak egy új, egységesebb, integráltabb teológiai érzékenység kialakításához a Zsoltárok könyve olvasásában. Ez a kötet nem létezik olasz nyelven, kizárólag magyarul jelenik meg. Hogy megszülethetett, az Szabó Miklós Xavér, Szatmári Györgyi és tanítványaik türelmének és szorgalmának köszönhető, akikkel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékén dolgoznak. Nekik és minden jóakaratú magyar nyelvű olvasónak szívbéli köszönetemet fejezem ki."

Sugárutak és zsákutcák a kutatástörténetben

Régebbi kutatástörténeti munkákkal összevetve föltűnhet a figyelmes Olvasónak, hogy mindenki lényegesen nagyobb figyelmet szentelt a közelmúlt kutatásának, mint jelen kis kötetünk. Ha ebben más kutatástörténetet nem követtünk, annak egyszerű oka van: talán soha nem volt ennyire bizonytalan a jövő kutatásának alakulása, talán soha nem voltak ennyire megkérdőjelezve a kutatás alapvető modelljei, talán soha nem tűnt távolabbinak egy lehetséges konszenzus, mint éppen ma.