A fenomenológiai redukció problémája Husserl késői filozófiájában

Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük,hogy ez lehetséges.
A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.

Nem sok olyan fogalma van erkölcsi gondolkodásunknak, amelyet többet emlegetnénk, mint a felelősségét. Austin, Hart és Feinberg mesteri elemzéseit közreadó válogatásunk annak a sorozatnak az első kötete, amely remélhetőleg élesebbé teszi képünket a filozofálásnak arról a módjáról, amelyet "oxfordinak", "oxfordi stílusúnak" nevezhetünk Magyarországon is, legalább A szellem fogalma, Altrichter Ferenc nagy jelentőségű Ryle-fordításának megjelenése óta.

Jelen tanulmánykötet a Magyar Történelmi Társulat Egyháztörténeti Tagozata által „Bűn, bűnhődés, büntetés” címmel rendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Az írások több aspektusból, interdiszciplináris megközelítéssel reflektálnak a címben jelzett kérdéskörre. Találkozhatunk filozófiai, teológiai kérdéseket felvetõ, valamint konkrét problematikát vizsgáló tanulmányokkal egyaránt, amelyek mind a szakemberek, mind a szélesebb nagyközönség érdeklődésére számot tarthatnak.

Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában

A kötet Kierkegaard romantikakritikáját mutatja be a műveiben utalásszerűen felbukkanó Hoffmann-elbeszéléseken keresztül, irodalom és filozófia, forma és egzisztencia, retorika és teória kölcsönhatásában. Az „árnykép” e határvidékek szimbóluma, az egzisztencia belső lényegére, a hamis illúziókon alapuló, költött létezésre és az élet sötét oldalára utal. Megrajzolása anyilvánvaló helyett a rejtett vonatkozások kutatására ösztönöz. A kötet a Laokoón könyvek sorozat része.

Filozófiai problémák és megoldások

A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az antifilozófus kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így. A szerzőnő kérdése ez: Vajon együtt tudunk-e még gondolkodni a nagy keresztény írókkal és alkotó egyéniségekkel, vajon megmozdítanak-e bennünk valamit azok az elementáris egzisztenciális kérdések, melyek foglalkoztatták őket a Bibliával folytatott beszélgetéseik során? Vajon van-e még a keresztény gondolkodásban elég élet ahhoz, hogy átvegye a stafétabotot ezektől és persze más elődöktől.