Hasonló termékek
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Gondolatok az első filozófiáról
Jó száz évvel szerzője halála után először jelenik meg magyar fordításban
az európai hírű jogfilozófus, Somló Bódog (1873–1920)
posztumusz munkája. A hányatott sorsú kéziratot tanítványa, a két
világháború közötti magyar jogfilozófia meghatározó alakja, Moór
Gyula (1888–1950) állította össze Somló hátrahagyott jegyzeteiből.
Bioszféra-átalakításunk nagy ugrásai
Hogyan vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó okait?
Inspirációk és ellentétek filozófiai és teológiai gondolkodás között
Számtalan könyvet írtak már filozófia és (keresztény) vallás kapcsolatáról. Ennek a könyvnek az a sajátossága, hogy kettős apológia kíván lenni egyszerre: a hité éppúgy, mint a filozófiáé. Megközelítésében ezért aztán billeg, hiszen hol a hit, hol a filozófia oldalára áll.
Nemzetközi jog
Ez a könyv azzal a szándékkal íródott, hogy segítségével a nemzetközi jogot féléves kurzus keretében hallgató diákok, illetve a tárgyat két szemeszteren át nem jogi egyetemeken tanulók emészthető mennyiségben és közérthető formában ismerkedhessenek meg a jogterülettel. A jegyzet a magyarországi nemzetközi jogi oktatás felépítését és a kontinentális tankönyvek szerkezetét követi, így az angolszász jegyzeteknél jóval csekélyebb hangsúlyt fektet a jogesetek és bírósági ítéletek bemutatására. Célja, hogy olvasóinak bemutassa a nemzetközi jog alapfogalmait, valamint fontosabb szabályozási területeit és a nemzetközi szervezetek világát.
Hit és gondolkodás
Tanulmányok Mezei Balázs köszöntésére
Hiedelem és hagyomány
Múltba zárt jelen
Mintha átaludnánk közös történelmünket, hogy aztán felriadva a különös álmok keltette rémületből, memóriánkra, fantáziánkra s nemegyszer előítéleteinkre támaszkodva kíséreljük meg az éjszaka látottak felidézését.
Leírás
"A szabadelvű jogállam struktúrájának sajátja, hogy az állam létalapját olyan előfeltevések alkotják, amelyeket az állam maga nem tud anélkül garantálni, hogy ne tenné kérdésessé szabadelvű voltát." - állapította meg Ernst-Wolfgang Böckenförde (1930-2019), a jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzője. Az úgynevezett Böckenförde-paradoxonként híressé vált mondat ugyanakkor nem az egyetlen örökérvényű tézise a közelmúltban elhunyt német jogtudósnak. Neves professzorok tanítványaként Böckenförde korán kezdett valláselméleti, vallás- és jogfilozófiai kérdésekkel foglalkozni, és már az 1950-es években kitűnt tehetségével. Később alkotmányjogászként és jogfilozófusként, 1983. és 1996. között pedig a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírájaként alkotott maradandót. Nevéhez számos tanulmány, jogtudományi munka és államjogi elmélet fűződik, alkotmánybíróként pedig részt vett az Európai Unió és a tagállami alkotmányok viszonylatában mérföldkőnek számító Solange II ügy eldöntésében.
Jelen kötet Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig ható tanulsággal szolgálnak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Ernst-Wolfgang Böckenförde |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 153 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, kartonált |
| ISBN | 9789634147145 |
| Fordító | Dr. Arató Balázs |