Hasonló termékek
Bevezetés a kádárizmusba
A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.
A Nagy Testvér szatócsboltja
Gyarmati György és Palasik Mária szerkesztésében a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéről írott tanulmányokat tartalmazó kötet, A nagy testvér szatócsboltja, címmel.
A Párt belügye
A politikai rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956–1962)
A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.
Szigorúan titkos '89
A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói
Kötetünkben a diktatúra állambiztonsági szerveinek utolsó, 1989. évi munkabeszámolóit adjuk közre, amivel szándékunk az volt, hogy egy sajátos pillanatfelvételt készítsünk a rendszer végnapjairól." (A kiadó)
A megtorlás szervezete
A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962-ig
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára alapfeladataihoz tartozik a magyarországi államszocializmus évtizedeiben működött titkosszolgálatok szervezeti rendjét, intézményi struktúráját bemutató forráskiadás, az ezen szervezeteket irányító személyek életrajzi adattárának összeállítása és nyilvánossá tétele. A történeti múltfeltárás keretében a levéltár munkatársai eddig döntően az 1945 után megszervezett politikai rendőrség és az Államvédelmi Hatóság történetét ismertető forráskiadványok, tanulmánykötetek, valamint az 1962 utáni állambiztonsági archontológia elkészítésére koncentráltak.
A német császárság 1871-1918
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
Besúgók a besúgásról
Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból
A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.
Leírás
Kötetünk az 1953 júliusában átalakítani kezdett Belügyminisztérium szervezeti és személyi változásait térképezi fel 1956 októberéig, a forradalom kezdetéig. Nyomon követjük, hogy milyen következményekkel járt az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) visszaterelése a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe, illetve azt, hogy miként virult tovább az ÁVH a Rákosi- korszak utolsó éveiben (is), eluralva megregulázásra szánt anyaintézményét. Ezért mondható, hogy a tárca kötelékébe visszaparancsolt ÁVH az intézmény egészét tekintve „trójai falónak” bizonyult – mint arra a kötet címe utal. A bevezető tanulmány a téma társadalom- és politikatörténeti környezetébe kalauzolja el az olvasót. Ezt követi egy módszeres szervezettörténeti tanulmány. Hozzájuk illeszkedik a kötet túlnyomó többségét kitevő blokk: 186 – főként ávéhás – vezető tisztségviselő pályaképe.
Diktatúrában a hatalom arcát leginkább annak – vezérkultusszal is gyakorta körülbástyázni próbált – első számú irányítója határozza meg. Hozzá képest a többiek még a vezetői garnitúrából is inkább csak nevek, elmosódott karakterű, „tulajdonság nélküli” árnyékfigurák. Még inkább arctalan a pártbürokraták másod-, harmadvonalbeli köre – esetünkben a korszak politikai rendőrségének vezérkara. E köddé vált társaság tagjainak pályaképét rekonstruáltuk – a meglehetősen töredékes forrásokból –, hogy legalább visszamenőleg „élőbbé” tegyük a letűnt rendszer szolgáinak sziluettjét. Annyiban lépünk ki a vizsgált szűkebb korszakból, hogy egyfelől előéletükre is kitérünk, másfelől 1956 utáni pályájukat is nyomon követjük – van, akinél a múlt század nyolcvanas éveinek végéig, az államszocialista rendszer összeomlásáig. Ilyen értelemben a kötet a múlt századi pártegyeduralom kulcspozíciókba került szolgálatvezetőinek arcképcsarnoka is.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Gyarmati György (szerk.), Palasik Mária (szerk.) |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 512 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789632367248 |