Hasonló termékek
Az első világháború 1914–1918
1914. július végén a négy nagyhatalom (a Német Birodalom, Ausztria–Magyarország, Franciaország és Oroszország) – különböző gyarló megfontolásból – tudatosan vállalta az európai háborút, s azért valamennyien felelősek voltak. Létfontosságú érdekeik kölcsönösen kizárták egymást, ez vezetett az általános háborúhoz.
A förtelmes kereskedelem
A rabszolga-kereskedelem és a rabszolga tartó rendszerek kialakulása az újkori Észak-Amerikában
A könyv két olyan szakterület történetének összefoglalását tartalmazza, amelyekről magyarul alig olvasható korszerű szakirodalom. Ezek a kora újkori atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak bemutatása, hogy milyen jellegű rabszolgatartó rendszerek alakultak ki az észak-amerikai brit gyarmatokon a 17-18. században. A könyv fontosságát részben az adja, hogy e két tárgyalt szakterület újabb kutatási eredményeit közvetíti a magyar közönség felé.
Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1.kötet
A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.
Császárságból a diktatúrába
A kötet rendszerezett, problémacentrikus és gazdag jegyzetanyagot vonultat fel, emellett életrajzi összefoglalók és egy részletes időrendi áttekintés teszik igazán használható kézikönyvvé.
Az olasz politikai rendszer kontinuitása és diszkontinuitása
A szerző sokrétűen analizálja az olasz egység után létrejött alkotmányos monarchia politikai működését és a kibontakozó pártstruktúra kiépülését. A maga összetettségében tárja fel a fasizmus hatalomra kerülésének körülményeit, a korporatív diktatórikus rendszert és fajelméletének romboló hatását.
Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet
A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
Leírás
A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.
1888-tól, II. Vilmos császár uralkodása alatt az államférfiúi önuralom és az okos mértékletesség régi erényei helyére lépő új szellem már nem megőrizni akart, hanem mindenáron előre haladni, s ez rendkívül kockázatos politikai lépésekben mutatkozott meg. A világhatalmi pozíció megszerzésére való törekvés, a német fegyverkezési program azonban végül a bismarcki szövetségi rendszer felbomlásához és Németország külpolitikai elszigeteltségéhez vezetett, s ez nagyban hozzájárult az első világháború kirobbanásához. Az alkotmányos monarchia 1918. november 9-én II. Vilmos lemondásával és Hollandiába távozásával ért véget.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Németh István |
| Megjelenés | 2009 |
| Terjedelem | 372 oldal |
| Kötészet | ragasztókötött, puhatáblás |
| ISBN | 9789632361611 |