Hasonló termékek
Besúgók a besúgásról
Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból
A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.
Szigorúan titkos '89
A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói
Kötetünkben a diktatúra állambiztonsági szerveinek utolsó, 1989. évi munkabeszámolóit adjuk közre, amivel szándékunk az volt, hogy egy sajátos pillanatfelvételt készítsünk a rendszer végnapjairól." (A kiadó)
A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban
Levéltári dokumentumok 1941–1947
A magyar „rendfenntartás” – a hiedelemmel ellentétben – nemcsak Ukrajnára, hanem Oroszország főképpen brjanszki, kurszki, harkovi és voronyezsi területeire, valamint Belorusszia jelentős körzeteire terjedt ki, ami együttesen Magyarország területének többszöröse. 1941 őszétől a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Jelen kötet hiteles dokumentumai feltárják e történet megdöbbentő részleteit.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
Bevezetés a kádárizmusba
A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.
A magyar építészet mesterei - I.
Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.
A magyar építészet mesterei - II.
Ez a könyv tisztelgés az elmúlt háromszáz év jól vagy kevésbé ismert nagy építészei előtt, akik maradandó alkotásaikkal gyarapították a magyar kultúrát.
Leírás
A könyv egy eddig szinte még teljesen feltáratlan területet, az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolatát szabályozó formális viszonyrendszert dolgozza fel az 1956-os forradalom leverését követő időszaktól 1962-ig. A politikai rendőrség és az állampárt sajátos kapcsolatának eddig nem szentelt a történetírás különös figyelmet, a szocialista berendezkedés hatalmi rendszerének vizsgálata, különös tekintettel a politikai rendőrség és az állampárt kapcsolatára, eleddig kevéssé gyarapította a korszak szakirodalmát.
Magyarországon 1989-ig diktatúra volt, az állampárt ellenőrzése alatt tartotta a társadalom, illetve az államhatalom egészét, a politikai rendőrséget is. Az MSZMP különböző vezetési módszerekkel és eszközökkel irányította az állambiztonsági szerveket, de bizonyos esetekben és időszakokban ez fordítva is történhetett. Joggal tehetők fel tehát az alábbi kérdések: Ki irányított kit? Hogyan értelmezhető a párt irányító és ellenőrző funkciója? A párt testületeinek „csak” azt kellett figyelniük, hogy a politikai rendőrség a párt által meghatározott irányvonal szerint tevékenykedik-e, vagy az állambiztonsági munka ellenőrzése, irányítása is a feladatuk volt? A helyi MSZMP-szervek vagy a központi pártszervek rendelkeztek-e erősebb irányító, kontrolláló hatáskörrel, s valóban éltek-e a formális szabályozás által nyújtott lehetőségekkel, vagy a helyi viszonyok „felülírták” a központi előírásokat?
Könyvében a szerző – miközben a fenti kérdésekre is válaszol – a formális pártirányítás szabályozó elemeit keresi, azokat a módszereket, amelyekkel a párt biztosította a politikai rendőrség feletti kontrollját, de érzékelteti az informális hatalomgyakorlás lehetőségeit is, illetve azokat a változásokat, amelyek az MSZMP és a politikai rendőrség viszonyában történtek a megtorlás éveiben.
A szerzőről:
Krahulcsán Zsolt 1971-ben született Veszprémben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán végzett Debrecenben történelem–politológia szakon. 1999-től a Történeti Hivatalnak, 2003 óta jogutódjának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának a munkatársa. Alapító szerkesztője a Betekintő című internetes folyóiratnak, több éven át a lap főszerkesztője. 2011-ben védte meg a doktori disszertációját. Fő kutatási területe a második világháború utáni államvédelmi/ állambiztonsági szervek intézménytörténete, szervezeti átalakulásai, valamint az MSZMP és a politikai rendőrség kapcsolata, a Kádár-korszak pártirányítási mechanizmusainak szabályozástörténete.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Krahulcsán Zsolt |
| Megjelenés | 2013 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| ISBN | 978-615-543-607-9 |