Kerényi Mari könyve azzal ragadott meg, hogy egyáltalán nem tanáros, miközben minden mondatából lerí, hogy a szerző ízig-vérig tanár. Olyan tanár, akiről a legnagyobb sértés lenne, ha "tanárosan" azt mondanám, hogy szereti a gyerekeket. Nem: ő nem általában a gyerekeket szereti, hanem minden egyes gyerekben meglátja azokat a speciális szerethető tulajdonságait, amelyek miatt az a gyerek konkrétan imádnivaló. És mivel ezeknek a konkrét imádnivaló dolgoknak egy jó részét a hivatalos iskola utálja és kiveti magából, a szerző alapított egy olyan iskolát, ahol lehet mindezeket szeretni. (Mérő László)

A jelen kötet két szerzője - Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, az MTA doktorai, Széchenyi-díjas kutatók egész tudományos pályájukat átfogja a szimbolikus jelenségek vizsgálata, évtizedek óta dolgoznak a szimbolizáció értelmezésén. A szerzők sokféle szakmai kompetenciával bírnak: kiválóan értenek a kulturális antropológiához, a szociológiához és a pszichológiához egyaránt. Ebben a kötetben pszichológiai szimbólumelméleteket, -megközelítéseket elemeznek a tőlük megszokott sokszempontú, számos tudományterület szemléletét és tudását integráló módon.

Ligeti Pál építész, építészet- és művészetelméleti író munkássága szorosan kapcsolódik a Bauhaus és Le Corbusier nevével fémjelzett modernista mozgalomhoz, amelynek központi alapelve a társadalmi felelősségvállalás. Ligeti kiemelkedő szerepet játszott a Horthy-korszak művészeti és építészeti közéletének megszervezésében, az első világháború utáni lakáshelyzet megoldásában, a főváros építészeti koncepciójának meghatározásában, valamint a népi és az urbánus építészet összebékítésében. 

Hogy ​az építészet nemcsak házak, hanem terek alkotásáról is szól, közhely. De hogy ezeknek „tértörténetük” van, és hogy a tereket is időben éljük át, már szokatlan gondolat. Ekler Dezső olyan tér-idő világba vezeti be az olvasót, ami megszokott környezetünk rejtett dimenzióit tárja fel.

A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatást a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra.

A valdensek - kicsiny létszámuk ellenére - egy napjainkban is aktív közösségi életet élő, 12. századi eredetű keresztyén vallási csoport. Rendkívül értékes, ősi kultúrát őriznek, hagyományaik, szellemi hagyatékuk páratlan a maga nemében.

„A környezetpszichológia több tudomány- és művészeti területet érint, jelentősége vitathatatlan. A kötet szerkesztői minőségi garanciát jelentenek: Dúll Andrea a környezetpszichológia hazai meghonosítója, Varga Katalin a szuggesztív kommunikáció és a hipnózis elméletének és gyakorlatának egyik legjelesebb hazai kutatója, mindketten nemzetközi elismertséggel. A kötet témája, a szuggesztív környezeti kommunikáció igen érdekes megközelítést jelent, nevezetesen a környezetpszichológia szempontjából lényeges elemek szuggesztív voltát mutatja be a kommunikációs megközelítés talaján. Az interdiszciplináris kötet biztosan hasznára válik a pszichológia, s az emberi környezet alakítását célzó művészeti és ipari tevékenységek, az építészet és a formatervezés szakembereinek. A kötet így nem csupán elméleti, hanem gyakorlati haszonnal is kecsegtet: kitűnő példa arra, hogy az elméleti pszichológia hogyan találkozik a leggyakorlatiasabb felhasználói területekkel.”