A kötet a négy nagy erdélyi örmény központnak, Szamosújvárnak, Erzsébetvárosnak, Gyergyószentmiklósnak és Csíkszépvíznek településképét hasonlítja össze.

„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.

Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról

Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.

Nem volt, nincs, nem lesz falu, városrész, város főutca nélkül. Spontán vagy tervezett módon főutcává minősül egy-egy hosszabb vagy rövidebb útvonal, rátalálnak az üzletek, az intézmények, léte eggyé válik a várossal. Fizikai állapota, használata, hangulata azonban nem csak a hely, hanem a kor tükre is. A könyv az éppen megújulók közül ismertet néhányat, az átalakulási folyamat fizikai és társadalmi közegét, eredményeit. Többek között Budapesten, Madridban, Łódźban, New York-ban, Berlinben, Edinburgh-ben, Bécsben járunk… A  főutcák, ahogy a különböző szakterületekről érkező szerzők (építész, szociológus, közgazdász, környezetpszichológus, geográfus, környezetmérnök, kommunikáció szakértő, stb.) írásai mutatják, újjáélednek, mindig és mindenhol újjáéledhetnek.

Kerényi Mari könyve azzal ragadott meg, hogy egyáltalán nem tanáros, miközben minden mondatából lerí, hogy a szerző ízig-vérig tanár. Olyan tanár, akiről a legnagyobb sértés lenne, ha "tanárosan" azt mondanám, hogy szereti a gyerekeket. Nem: ő nem általában a gyerekeket szereti, hanem minden egyes gyerekben meglátja azokat a speciális szerethető tulajdonságait, amelyek miatt az a gyerek konkrétan imádnivaló. És mivel ezeknek a konkrét imádnivaló dolgoknak egy jó részét a hivatalos iskola utálja és kiveti magából, a szerző alapított egy olyan iskolát, ahol lehet mindezeket szeretni. (Mérő László)

Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.