Hasonló termékek
Hiedelem és hagyomány
Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században
Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták.
A rendellenesek
A 20. századi ,,rendellenes egyének" eredete három fő történeti alak összekapcsolódásában lelhető fel: a szörnyek, akik áthágják mind a természettörvényeket, mind a társadalmi normákat; a javíthatatlanok, akiket a test idomításának új mechanizmusai vesznek kezelésbe; és a maszturbálók, akikkel szemben a 18. századdal kezdődően kampányt folytattak, a modern kiscsalád megfegyelmezése érdekében.
Álmok és látomások a 20-21. századból
A kötet a 20. század második felében és a 21. század elején gyűjtött látomás- és álomszövegeket tartalmaz. A tematikusan elrendezett szöveggyűjtemény kiegészül látókra, illetve a látók technikáira, valamint az álom- és látomás-látás alkalmaira, rituális előkészületeire vonatkozó elbeszélésekkel is. Gazdag anyagot képviselnek az álom- és látomáslátók saját feljegyzései, ezek között is sajátos színfolt egy-egy új vallási mozgalom, felekezet képviselőjének „látomás-naplója”.
Paradoxes of Existence
Contributions to Kierkegaard Research
The complexity of Søren Kierkegaard’s (1813-1855) œuvre has captured the attention of scholars in many different fields such as philosophy, theology, religious studies, aesthetics, literature and the social sciences. Some interpreters have attempted to define the Danish thinker exclusively as a philosopher, theologian, religious writer, novelist, literary critic, drama critic, literary theorist or psychologist. The present approach differs from these interpretative positions inasmuch as it tries to present the complexity of Kierkegaard’s thoughts and texts, in a way which demonstrates the appropriateness of a variety of different methodological and hermeneutical approaches.
Az igazság elméletei
A Kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata.
Ami hiányzik Bolyai Appendixéből - és ami nem
Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.
Leírás
Mi a konzervativizmus? Általános világszemlélet vagy meghatározott ideológia? Természetes mentalitás vagy politikai mozgalom? Örök emberi vagy újkori jelenség? Ellenforradalmi, forradalmi vagy forradalomellenes felfogás? A régi rend vagy a fennálló, vagy jövendő berendezkedés híve? S milyen társadalmi, erkölcsi és politikai tanok fűződnek a nevéhez? Ezek a kérdések minduntalan fölvetődnek, amikor a konzervativizmusról szó esik napjaink eszmecseréiben, szakmai vitáiban és közéleti harcaiban. E kérdéseket ráadásul máig rendszerint sok félreértelmezés és tájékozatlanság is szokta kísérni. Ahhoz tehát, hogy ezekben az elvi kérdésekben tisztábban láthassunk, először is elengedhetetlenül szükséges maguknak a konzervativizmus klasszikus képviselőinek megismerése. Ezt a célt szolgálja jelen kötet, amely a XIX. és XX. századból 74 konzervatív gondolkodó arcképét mutatja be. A 37 szerző tollából születő összeállítás kétharmada külföldi, egyharmada magyar gondolkodók portréját tartalmazza. Ezek áttekintik a konzervativizmus mérvadó alakjainak életpályáját, műveit, eszméit, hatását és a kapcsolódó szakirodalmat. A kötet így elősegíti a konzervativizmusra vonatkozó alapvető tájékozódást, kiindulópontul szolgálhat az eszmekör átfogó megismeréséhez, és iránymutató lehet az áramlat további tanulmányozásához. A kiadvány a művelt nagyközönség, a szakmai közösség és a felső fokon tanuló ifjúság érdeklődésére egyaránt számot tarthat.
FRENYÓ ZOLTÁN (1955) Tanulmányait az ELTE BTK történelem-filozófia szakán végezte. 1980-tól 2020-ig az MTA (utóbb Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat) Filozófiai Intézetének kutatója. Korábban többek közt tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (1995-2005), 2008-tól a Tomori Pál Főiskola oktatója, jelenleg tanszékvezető főiskolai tanára. Főként kora-középkori és XX. századi filozófiatörténettel, a filozófiai rendszerek kérdésével, és újkori magyar eszmetörténettel foglalkozik. Eddig 24 könyve (11 írt és 13 szerkesztett kötet) jelent meg. Mintegy 200 tanulmányt jelentetett meg, s mintegy 200 tudományos előadást tartott. Filozófiai kandidátus, történettudományi PhD-doktor, számos tudományos társaság tagja, legutóbb 2018-ban a Szent István Tudományos Akadémia választotta tagjává.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Frenyó Zoltán |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 520 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789634148371 |