Hasonló termékek
Aporiák próbatétele
Maga a címbéli kifejezés, pontosabban az általa megjelölt törekvés, illetve az ennek révén előidézett gondolati és egzisztenciális tapasztalat Jacques Derrida filozófiai tevékenységének központi eleme. Bár a szövegek közül kettő tárgyalja kifejezetten a dekonstrukció filozófiáját, a dekonstruktív éthosz mindegyik írást áthatja. Áthatja, hiszen, Derrida önértelmezése szerint, a dekonstrukció nem filozófia, nem tudomány, nem módszer, nem doktrína, nem is mechanikusan alkalmazható értelmezői vagy kritikai eljárás, hanem egy különös készenlétre épülő attitűd manifesztációja.
Aporia, ez a filozófia ősi rétegéből ránk hagyományozódott szó valójában a filozofálás eredendő tapasztalatát nevezi meg: a határaira kifuttatott gondolkodás elakadásának, egy helyben toporgásának a tapasztalatát, amely a könyv filozófus hőseinek mindegyikét elérte előbb vagy utóbb, köztük Nietzschét és Heidegger, Husserlt és Mannheim Károlyt, Vajda Mihályt és Jacques Derridát.
Kicsák Lóránt a XIX. és XX. századi német és francia filozófia kutatója, az Egri Eszterházy Károly Főiskola docense. Jacques Derrida műveiből készült fordításai (Az idő adománya, 2013; Bitangok, 2015; Törvényerő, 2016) a francia filozófus egyik legértőbb magyar tolmácsolójává tették. Kutatási területén belül az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott a performativitás elmélete és Michel Foucault filozófiai életműve.
Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások
Logika és gondolkodás
A megismerés elméletei a korai felvilágosodásban
A dolgok (és a szavak)
A fenomenológiai kutatás kortárs problémái
Vissza a dolgokhoz! – ez volt a fenomenológiai mozgalom jelszava. A cél: elfogulatlanul, a megcsontosodott, felül nem vizsgált fogalmi rendszerektõl megszabadulva vizsgálni magát a tapasztalatot, melyben a dolgok adódnak. Az elmúlt évszázadban azonban kiderült, hogy a szavak nem zárhatók ki a filozófiai kutatásból, számot kell vetni az idõközben hagyománnyá nemesedett-rögzült fenomenológiai szövegekkel csakúgy, mint egyéb filozófiai irányzatok és más tudományok eredményeivel.
A transzcendentális probléma
Leírás
Az igazság fogalmának tisztázása a filozófia egyik nagy, ha nem a legnagyobb vállalkozása. Ha azt állítjuk, hogy minden tudományos vizsgálódás célja az igazság elérése, vagyis a világ igaz módon való leírása, akkor nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a filozófia (egyik) célja annak kiderítése, hogy mit jelent szert tenni az igazságra, mit jelent igaz módon leírni valamit, mit jelent az, hogy valami igaz. Az igazsággal kapcsolatos filozófiai vizsgálódások jelentősége, ahogy a nehézsége is, annak köszönhető, hogy az igazság egyike fogalmi rendszerünk legalapvetőbb fogalmainak, amelynek tisztázása során elengedhetetlenül tisztáznunk kell más, szintén alapvető jelentőségű fogalmakat is, mint amilyen a jelentés, a tudás, az igazolás és nem utolsósorban a valóság.
Arra a kérdésre, hogy mi az igazság, számos különböző válasz született, amelyek részletes áttekintése szinte lehetetlen vállalkozás. Azonban az elmúlt száz év eredményeiből válogatást közölni talán nem az. Ezt a célt tűzte ki maga elé ez a kötet is: bemutatni, hogy hova fejlődtek, milyen kérdéseket vetnek fel, és próbálnak megválaszolni az igazság elméletei. A könyv, amellett, hogy általános bevezetést nyújt a modern igazságelméleti vitákba, olyan filozófiai szövegek gyűjteménye, amelyek megjelenésük óta a legtöbbet hivatkozott és legjelentősebbnek tartott tanulmányokká váltak az igazsággal kapcsolatos filozófiai szakirodalomban.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Kocsis László |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 370 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 978-615-5436-19-2 |
| Sorozat | Argumentum sorozat |