Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
IV. Iván és I. Péter mikrohistoriográfiája
Jelen mikrotörténelem tulajdonképpen mikrohistoriográfia, amely mélyfúrások révén az orosz történettudomány egészéről kíván állításokat megfogalmazni. Így a IV. Iván és I. Péter korára összpontosító historiográfiai mikrovizsgálatok sorozata végül is az orosz történettudomány két évszázadának képét rajzolja ki.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
A történetiség rendjei
Prezentizmus és időtapasztalat
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában.
Bevezetés a világrendszer-elméletbe
A könyv diákoknak, társadalomtudósoknak és nem szakmabeli érdeklődő olvasóknak egyaránt ajánlható, belőle első kézből kapható teljes áttekintés napjaink társadalomtudományának egyik meghatározó paradigmájáról.
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Horhosok, puszták, búvólikak
Tájtörténeti tanulmányok a 16.–18. századi Dél-Dunántúlról
K. Németh András és Máté Gábor könyve teljesen egyedülálló, mind témájában, mind pedig megközelítési módjában. A néprajzos kutató és a régész-történész szerzőpáros tudományterületük legjobb hagyományait folytatva a tájtörténet páratlan érdekességű példáit mutatja be egy magyarországi tájegység kapcsán.
Leírás
Kína kétségkívül a jelen és a közeli jövő egyik legnagyobb hatalma, amely aktív szerepet játszik a világ sorsának alakulásában. Az elmúlt évszázadban az ország hosszú történelmének egyik legviharosabb korszakát élte. A 20. század elején még a több mint kétezer éves Kínai Császárság uralta a kontinensnyi területet, majd következtek a Kínai Köztársaság zűrzavaros évei, s a Kínai Népköztársaság első évtizedei sem hoztak nyugalmat. Forradalmak, háborúk, belharcok, éhínségek, természeti és társadalmi katasztrófák, politikai kampányok hosszú sora előzte meg a kínai csoda máig tartó időszakát. A jelen kötet a nagy magyar Kína-kutató, Jordán Gyula tizenkét tanulmányát tartalmazza a 20. századi kínai történelem különböző kérdéseiről: szó esik benne a „kulturális forradalomról”, a „nagy ugrás” okozta éhínségről, a nankingi mészárlásról, Tajvan különleges sorsáról és egy sor olyan témáról, amelyek a mai kínai politikát és társadalmat is jelentősen meghatározzák. A tudományos alapossággal megírt, mégis közérthető írások ajánlhatók mindazoknak, akik szeretnék megérteni a jelenkor és a félmúlt Kínáját.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Jordán Gyula |
| Kiadás éve | 2016 |
| Oldalak száma | 448 oldal |
| ISBN | 9789634142089 |