Hasonló termékek
Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe
A Bevezetés két szociálantropológiai elméletbe rendhagyó mű. Bár egyetemi tankönyvnek íródott, valójában jóval több, mint amit a „bevezetés" cím sugall. Benne a 20. századi szociálantropológia egyik legnagyobb mestere, a rokonságkutatás két legfontosabb irányzatának, a Rivers tői Radcliffe-Brownig húzódó angolszász strukturalista-funkcionalista, valamint az ezt követő, Lévi-Strauss nevével fémjelzett (francia) strukturalista iskolának a műhelyébe vezeti be olvasóit - széles és személyes látképet adva ezen keresztül az antropológiai kutatások alfájának és ómegájának számító rokonságkutatások fő kérdéseiről, módszertanáról, eddigi eredményeiről és napjainkban zajló, heves szakmai vitáiról.
Hétköznapi hősök
Ellenállók, lázadók és a dzsessz
Ez a könyv gyakorlatilag csak olyan emberekről szól, akiket rendszerint legfeljebb családjuk, szomszédaik, illetve a modern államokban az anyakönyvi hivatalok tartanak számon.
Mozgalmas évek - Egy huszadik századi életút
A méltán világhírű történelemprofesszor (az MTA tiszteletbeli tagja) önéletrajzában a szélsőségek korát mutatja meg, de most az egyén szemszögéből, ironikus bölcseséggel és kellő távolságtartással. Kalandos és termékeny életének történetét útleírásként is olvashatjuk – kitűnő pillanatfelvételekkel ifjúsága Bécséről és Berlinjéről, a harmincas évek még özönvíz előtti angol társadalmáról, olaszországi, spanyolországi, dél-amerikai és más, élvezettel leírt látogatásairól.
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Nemiség és elfojtás a vad társadalomban
1927-ben jelent meg Malinowski – magyarul most először hozzáférhetővé váló – Nemiség és elfojtás a vad társadalomban című könyve, amelyben korábbi tanulmányát további két résszel kibővítve, tételesen is cáfolta Freudnak az „őshordáról” kifejtett nézeteit.
A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
A kötet újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949–1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a paraszti társadalom különböző rétegeinek túlélési és alkalmazkodási mechanizmusai.
Leírás
François Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el a történetiség rendjei, a címben szereplő, általa felvázolt új történettudományi eszköz nyomában. Eljárásának köszönhetően az idő végre bekerül a történeti kutatások tárgyai közé, hiszen – meglepő módon – mindezidáig jobbára hiányzott a történetírásból. Maga az idő – múlt, jelen és jövő viszonya – kerül a kérdések kereszttüzébe, ám ezen belül is elsősorban a válság pillanatai: Hartog azokat az átmeneteket vizsgálja, amikor tetten érhető a változás, elmozdulás észlelhető egyik rend felől a másik irányába. Így jutunk el a korábban Sahlins által az antropológia szemszögéből vizsgált csendes-óceáni szigetektől Odüsszeusz hazájáig, majd Szent Ágoston világától a születőben lévő Újvilágig. Megannyi új időtapasztalat, a történetiség különböző rendjei tárulnak fel az olvasó előtt, a legkülönfélébb források tükrében. Hartog elemzései fényében az irodalmi alkotások – az Iliász és az Odüsszeia, Szent Ágoston munkái vagy Chateaubriand írásai – szövegéből kirajzolódnak a különböző korok rejtett időfelfogásai, s az időtapasztalatot szervező keretek működése. A jelenbe visszatérve egy másik forrástípust, az építészeti emlékeket és a városi szövet alakulását vizsgálva tárja fel a mai ember gondolkodását szervező rendet: a prezentizmus mindenütt jelen való uralmát. Az utazást tehát saját korunk és a kortárs jelenségek vizsgálata zárja, további kérdésekkel gazdagítva a jelen pillanatát.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | François Hartog |
| Megjelenés | 2006 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9639683426 |
| Fordította | Lakatos Ágnes |
| Sorozat | Atelier füzetek sorozat |