Hasonló termékek
Nacionalizmus és modernizmus
Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum
Ezúttal nem hagyományos gyűjteménytörténeti munkát tart kezében az olvasó, hiszen nem az Ernst tulajdonában lévő műtárgyaknak ered a nyomába szerző, hanem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására tesz kísérletet. Eközben kibontakozik a szemünk előtt egy kivételesen izgalmas pálya.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
Fölfújt pipere és költői mámor
Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.
Magyarok a Julian Akadémián
Gellér Katalin írása a modern magyar művészet történetének egy rövid, de igen jelentős időszakával foglalkozik. Az 1890-es években, Párizsban, a világhírű tanítványai által rendkívül népszerűvé vált Julian Akadémián dolgozó magyar művészek tanulóéveit, küzdelmeit, tapasztalatait mutatja be. Csak néhány ismert nevet említve: Rippl-Rónai József, Csók István, Vaszary János, Kunffy Lajos, s a magyar festészeti megújulást elindító Nagybányai művésztelep alapító mesterei közé tartozó Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Thorma János is ebben az időszakban tanult Párizsban.
A kép a médiaművészet korában
Válogatás kortárs német esztétikai, médiaelméleti és művészettörténeti írásokból
"A kutató az, aki valamit keres, ami nincs a kezében, s törekszik valami után, ami azonban folyton eltűnik előle."
(Georges Didi Hubermann)
Diverzív építészet
Ekler Dezső (1953) a kortárs magyar építészet nagy hatású, megkerülhetetlen alakja. Ez a könyv átfogó módon mutatja be a jeles alkotó szemléletmódját, építészetének formaproblémáit, legfontosabb karakterjegyeit. A szerző, Széplaky Gerda nem pusztán Ekler eddigi pályaívét rajzolja meg, de izgalmas elemzéseket is kínál az egyes épületekről. A nemzetközi perspektívában szemlélt építészeti teljesítmény esztétikai elemzése révén egy önálló elmélet bontakozik ki: a diverzív építészet teóriája. Az értekezést a legnevesebb magyar épületfotósok képei illusztrálják.
Leírás
A XVIII. század végének és a XIX. század kezdetének évtizedeiben lejátszódó változások: rajz jelentőségének előtérbe kerülése, az illusztráció funkcionális átalakulása, a magas és a populáris művészet összefüggései a sokszorosítás új pozícióinak köszönhetően, illetve az ezzel együtt járó formai, stiláris változások szinte teljes egészében kiolvashatók a Faust-történet illusztrálására készült XIX. századi sorozatok egymásutániságából.
Ennek egyik fontos állomását képezi Liezen-Mayer Sándor 1876-ban megjelent műve. Liezen-Mayer nem volt tudatos újító, de a század folyamán kialakult, az ő idejében már hagyományosnak mondható illusztrációs eszközök felhasználásával olyan ciklust hozott létre, amely komplex interpretációs rendszerének újfajta megközelítésével akaratlanul is szerepet játszott a XIX. század utolsó évtizedeiben végül bekövetkezett fordulat előkészítésében. A szöveg arra a kérdésre keresi a választ, hogy Liezen-Mayer Sándor Faust-ciklusa mennyiben táplálkozott az őt megelőző sorozatok formai és interpretációs megoldásaiból, hogyan szintetizálta a korábbi tendenciákat és mely mozzanata révén vált tulajdonképpen az illusztráció XIX. századi virágkorának lezárásává, miközben a korszak grafikai - rajzi - tendenciáinak figyelembevételével, a kontextus felvázolásával keresi a mű és művész helyét a magyar és európai grafikatörténetben.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Hessky Orsolya |
Megjelenés | 2020 |
Terjedelem | 218 oldal |
Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
ISBN | 9789634146162 |
Sorozat | Határesetek könyvek sorozat |