Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését.

 A magyar művészgrafika kezdetei 1890–1914

A kötet a művészi grafika magyarországi meghonosodásának folyamatát vizsgálja, amelynek során önállósult és integrálódott a képzőművészeti struktúrákba, valamint technikáinak oktatása a hazai akadémiák tananyagává vált. 

Merre ​haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.

Amikor ​a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.

Jagelló Anna és Báthory István házassága

Könyvünk ennek a tisztán érdekházasságként induló kapcsolatnak a politikai intrikákkal, emberi drámákkal, csalódásokkal teli történetét szeretné közelebb hozni a mai olvasóhoz úgy, hogy közben bemutatja a kor számos, ma már alig ismert színes egyéniségét, dinasztiáját, akik a két főszereplő életében jelentős szerepet játszottak.

Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe

Author of books on museums and private collections in East Central Europe, Gábor Ébli (1970) teaches at Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest.

A L'Harmattan Kiadó Határesetek sorozata főként festőként és grafikusként ismert Bornyik Sándor munkásságáról szólva bemutatja a művész pályájának egy eddig rejtettebb oldalát: a sokoldalú tervezőgrafikust, aki kipróbálta magát a tárgytervezés, a fényképezés, a rajzfilm és a színház területén is. A műfajok, sőt művészeti ágak közötti határátlépések, a hagyományos képzőművészeti problémák és eljárások kölcsönhatásai az új médiumokkal a 20. századi avantgárd mozgalmak és a nyomukban kibontakozó modern tárgy- és vizuális kultúra jellegzetes, máig ható vonásai közé tartoznak.

Bethlen Miklós és kora

Ez a tanulmánykötet a Bethlen Miklós halálának 300. évfordulójára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett konferencia előadásain alapul. A könyv szerzői - különböző tudományszakok: a történelem, a helytörténet, az irodalomtörténet, a filozófia, a mentalitástörténet, a művelődéstörténet képviselői - egymás vizsgálódásait megvilágítva alkotnak korszerű képet Bethlen Miklósról és koráról.