Hasonló termékek
Glissando és húrtépés
Kortárs zene és neoavantgárd művészet az underground magánterekben, 1958–1970
A könyv fókuszában az 1960-as évek kevésbé ismert, első fele áll, középpontjában a röntgenorvos és zeneszerző dr. Végh László alakjával, aki fontos szerepet töltött be a budapesti underground kultúrában. Dr. Végh már 1958-tól konkrét és elektronikus zenei kísérleteket folytatott, amelyeket főként a nemhivatalos kultúra magántereiben osztott meg a későbbi neoavantgárdhoz sorolt fiatal művészekkel.
Kiállító művészek
Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg a kiállító művész. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.
A képzőművészet mostohagyermeke
A magyar művészgrafika kezdetei 1890–1914
A kötet a művészi grafika magyarországi meghonosodásának folyamatát vizsgálja, amelynek során önállósult és integrálódott a képzőművészeti struktúrákba, valamint technikáinak oktatása a hazai akadémiák tananyagává vált.
Sokféle modernitás
Merre haladnak a globális kulturális trendek? Milyen sajátosságokkal, milyen dinamikával jellemezhető az a történelmi kor, amelyben élünk?
A sokféle modernitás elmélete, kötetünk témája, miközben ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ,azoknak az eltérő kulturális, történeti és politikai környezetek a jelentőségét hangsúlyozza, amelyekben a modernizáció lezajlott és zajlik ma is.
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
National museums and civic patrons
Practices of Cultural Accumulation in Central and Eastern Europe
Author of books on museums and private collections in East Central Europe, Gábor Ébli (1970) teaches at Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest.
Irodalmi illusztráció a XIX. században
A Faust magyar illusztrátorai
Varázs/szer/tár
Varázsmesei kánonok a régiségben és a romantikában
Milyen volt és milyennek látták a 18-19. század írói és olvasói a mese műfaját? Milyen hatása volt a népmeséknek az érzékenység és a romantika szépirodalmára? Értjük-e még a mesei funkciók és motívumok szerepét a Fanniban, a Tempefőiben és más klasszikusokban?
Leírás
A magyar romantika képzőművészetét leggyakrabban a nagyszabású, fennkölt történeti festményekkel azonosítják; olyan alkotásokkal, amelyek a nemzetet mint közösséget szólították meg. Az egykorú műkritika fő vonulata ezt várta el a képzőművészettől de vajon a kritikusok elvárásai egybeestek a közönség ízlésével? Mit tudunk a reformkori közízlésről, és milyen egyéni befogadói stratégiák létezhettek a nemzeti művészet elvárásrendszerének árnyékában? Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az érdekmentesen tetsző tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését. Szó esik a magyar romantika rettenetes vonásairól, a romantikus művész lenyűgöző, de gyakran rémisztő alakjáról, valamint arról, hogy a reformkori lapok hogyan vontak párhuzamot szerelem és művészet között. Mindez pedig olyan képek elemzéséhez nyújt új szempontokat, mint Barabás Miklós Galambpostája, Borsos József Elégedetlen festője vagy Madarász Viktor A bujdosó álma című festménye.
Veszprémi Nóra 2014 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Intézetének oktatója. Előtte a Magyar Nemzeti Galériában dolgozott szerkesztőként, majd főmuzeológusként. PhD-disszertációját 2012-ben védte meg az ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Iskolájában. Kutatási területe a 19. századi magyar és osztrák vizuális kultúra, különös tekintettel a nemzeti identitástudat formálódásának képzőművészeti vonatkozásaira, illetve a biedermeier művészetére. Könyve jelent meg Barabás Miklósról (2009) és Madarász Viktorról (2014); a Magyar Nemzeti Galériában társkurátorként részt vett a Borsos József-életműkiállítás (2009; Békefi Eszterrel, Aczél Eszter Krisztinával és Farkas Zsuzsával), valamint a XIX. Nemzet és művészet: Kép és önkép című kiállítás (2010; Király Erzsébettel és Róka Enikővel) megrendezésében. Tanulmányai kiállítási katalógusok mellett a Művészettörténeti Értesítő, az Ars Hungarica és az Art Bulletin hasábjain jelentek meg.
Paraméterek
| Oldalak száma | 240 |
| Borító | PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT |
| Súly | 420 gr |
| ISBN | 9789632369631 |
| Nyelv | MAGYAR |
| Kiadás éve | 2015 |
| Sorozat | Határesetek könyvek sorozat |