Hasonló termékek
Az Opus Deitől a Provida Materig
Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek
A könyv a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló forrásanyagaira támaszkodva tárja fel és követi nyomon a Vatikán és a közép-kelet-európai katolikus egyház hálózati kapcsolatrendszerét, egyfelől a titkos ellenálló egyházi sejtek működését, másfelől ennek kifutásaként a nemzeti katakomba egyházak létesítésére tett erőfeszítéseket Kelet-Közép-Európában. A szerző a politikai rendőrség kriminalizáló célzatú interpretálásaihoz képest következetesen érvényesített forráskritikával a történtek igaz, komplex, okadatolt feltárására törekszik.
Tévúton
Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton
Az 1956-os forradalom után Nyugatra menekült egyetemisták 1957-ben alapított szervezete, a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) 14 országban, 3 földrészen fogta össze a magyar fiatalokat. A magyar állambiztonság az 1961-től MEFESZ nevet viselő szervezet több vezetőjét behálózta, beszervezte, akik 1967-re szétbomlasztották, majd feloszlatták a szövetséget. Várallyay Gyula, aki egykor elnöke volt a diákszervezetnek, több mint 40 év után járt utána, hogy kik és milyen módon árulták el diáktársaikat, a szabad egyetemisták szövetségét és a magyar forradalom emlékét.
A Johannita Rend Magyar Tagozatának arcképei
Jelen mű az idei kerek évforduló alakalmából a Johannita Rend Magyar Tagozatának a szellemiségébe nyújt bepillantást, valamint a történeti bemutatására vállalkozik. E kötet elsődleges feladatának az eltelt kilenc évtized jelentős eseményeinek és johannita személyiségeinek a kiemelését tekinti, emiatt egyes fejezetekben a részletek dominanciája figyelhető meg. Az évszámok és egyéb adatok megkerülése nélkül nehéz, szinte lehetetlen vállalkozás lett volna egy-egy johannita-életút alakulásának érzékletes bemutatása. Ugyanakkor megpróbálja tárgyát, a lényeget kiemelve megközelíteni, ehhez – és talán ez a legfontosabb megkülönböztető jegye – egy sajátos hangulatot is teremt: a magyar történelembe ágyazott rendi és tagozati johannita történések segítségével.
A Felsővályi Vincze család története
Karrierek és konfliktusok egy nagykun família életében (1745–1867)
Pozsonyi Zoltán könyve egy nagykunsági redemptus família majd két évszázadon átívelő történetét eleveníti meg a család vagyoni helyzetét megalapozó, a helyi vezetőrétegbe emelkedő őstől az utódok generációin át, akik különböző módon éltek a rájuk hagyott anyagi és nem anyagi jellegű örökséggel.
Hogyan üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.
Ellenforradalom és szabadságharc
Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.
Leírás
Jelen könyv célja az 1990-2002 közötti magyar külpolitika egyik fontos fejezetének, a magyar-német kapcsolatoknak a bemutatása. A kötet a sokszínű és sokrétű magyar-német viszonyrendszeren belül a rendszerváltozás utáni első három magyar kormány ideje (1990-2002) alatti magas szintű politikai kapcsolatokra fókuszál, de természetesen szerepet kapnak gazdasági, biztonságpolitikai, kulturális aspektusok is. A könyv elsőszámú forrásbázisa a magyar Külügyminisztérium több ezer végig olvasott és kiértékelt aktája, amelyek egy része korábban titkos anyagnak minősült. A munka tehát autentikus forrásokból, első kézből tudósít a magyar-német kapcsolatokról és izgalmas fényt vet olyan politikusok külpolitikájára és személyiségére, mint Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, vagy német részről Helmut Kohl, Edmund Stoiber és Gerhard Schröder.
A könyvön vörös fonálként húzódik végig az a kérdés, hogy Németország hegemón pozíciót töltött-e be Magyarországon 1990 után - más szóval, rendre a német politikai és gazdasági akarat érvényesült-e hazánkban vagy sem. A magyar Külügyminisztérium iratanyaga, a magas rangú diplomatákkal folytatott háttérinterjúk, a szakirodalom, a sajtóhírek, valamint a hivatalos dokumentumok fényében válaszunk egyértelmű: noha Németország volt Magyarország a legfontosabb bilaterális partnere az 1990 utáni években, német dominanciáról, hegemóniáról nem beszélhetünk. A könyv tanulsága, hogy a két ország sokrétű kapcsolatát méltányosként lehet a legjobban leírni. Amennyire lehetett, a két fél 1990 után igyekezett megérteni a másik indítékait, igyekezett figyelembe venni érdekeit, igyekezett kommunikálni ügyekről, akár konszenzusos akár konfliktusos kérdések voltak, és egyet nem értés esetén is igyekeztek nem felégetni a hidakat.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Hettyey András |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 252 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789632361222 |