Hasonló termékek
Épületek emlékezete
Nevezetes épületek Erdélyben
A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze.
Egy elfeledett intézmény
A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története
Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez? A mai napig aktuális és sokszor megoldatlan kérdésre a régi korok válasza az ispotály, azaz a szociális gondoskodás központja volt.
Kísértő közelmúlt
Ha a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.
Besúgók a besúgásról
Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból
A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.
Minden nap háború
Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai
„A legnagyobb magyar” történelmi jelentősége vitathatatlan. Nagyvonalú tervei és országot formáló alkotásai közismertek. Kevesekben merül fel azonban a kérdés, vajon milyen anyagi eszközökkel tudta mindezt megvalósítani?
Leírás
E kötet a szerzőnek, Szent-Györgyi Imrének második világháború utáni hadifogsági emlékiratait tartalmazza, melyek hadifogság alatti naplóinak bejegyzései alapján készültek. A szerző hadnagyként szolgált a magyar hadseregben a háború alatt, és miközben a felvidéki frontról hazautazott, sőt már Magyarországon volt, őt és bajtársait a szovjet katonák vonattal átirányitották a Szovjetunió felé. A szerzőt és társait Románián keresztül szállították, majd az akkori szovjet határt átlépve, moldvai és ukrajnai területen továbbhurcolták őket, míg végül az elterelt magyarok más nemzetiségű katonákkal együtt a Volga melletti Szaratov környékén, az ottani táborban kötöttek ki. Itt, az úgynevezett olajlágerben, a ZIK-olajfinomitóval kapcsolatos teendőkkel, a közeli állami gazdasági és bányai munkákkal, sőt még a volgai rakodással is dolgoztatták a rabokat. A szerző részletesen leírja a fizikai nehézségeket, a táboron belüli társadalmi rétegződést, a hatalmi hierarchiát, ugyanakkor meghatóan érezteti a lelki gyötrelmeket, az otthontól való elszakadással járó bánkodást és a baráti kapcsolatok fontosságát. Színes betekintést nyújt a különböző emberi sorsokba, a megpróbáltatásokra való egyéni reagálásokba. Lírai stílusa időnként éles iróniával párosul. A kötet nemcsak a szakember számára nyújthat a modern történelem egyik fontos szakaszához értekes adatokat, hanem az általános olvasó számára is megható és szemléletes olvasmánynak bizonyulhat.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Szent-Györgyi Imre |
Megjelenés | 2010 |
Terjedelem | 270 |
Kötészet | puhatáblás |
ISBN | 9789632362748 |