Az ’56-os forradalom leverését követően Li Szin Man elnök kormányzata igyekezett mindent megtenni, hogy magyar emigráns fiatalokat invitáljanak az országba, akik előadásaikkal alátámasztják az antikommunista propagandát. A magyar forradalom bemutatása azonban Li Szin Man elnök uralma szempontjából kontraproduktívnak bizonyult: a magyar egyetemi ifjúság kiállása a szabadságért ugyanis komoly hatást gyakorolt a dél-koreai diákságra, akik 1960 tavaszán sikeres forradalommal vetettek véget Li elnök regnálásának.

1989 nagyon fontos a magyar–koreai kapcsolatok szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában.

A koreai Csoszon Királyság csaknem két és fél évszázadon keresztül zárkózott el a külvilágtól, és ennek az időszaknak a beidegződései a mai napig hatással vannak a KNDK külpolitikájára. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik abban az esetben, ha egy olyan külső hatás éri el az ország határait, ami nem politikai vagy gazdasági jellegű, hanem egy feltartóztathatatlan természeti jelenség?

„Az egyik oldalon ott van az illúzió, hogy el lehet menekülni, másik várost találni… a másikon meg az az illúzió, hogy van értelme a maradásnak.”

A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.
Van-e összefüggés e jelenségek között?
Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?
Utolérhető-e a Nyugat?
Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?
Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?

E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.

A háborúval nem lehet szembenézni. Aki túléli, az ezzel kínlódik. E regény szerzője a kilencvenes évek boszniai háborújának katonái és túlélői közé tartozik.

„Az emlékek, akár a sav belülről marnak, a legmélyebb zugokba is behatolnak, s felfedik az emberi élet leggyengébb pontjait.”