Hasonló termékek
A múltkereskedő
„A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet – a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent
A titkos történelem
MICHAEL HULSE (1955) angol fordító, kritikus és költő. 1978-ban Dole Queur című versével megnyerte az első Nemzeti Költészeti Versenyt, amelynek zsűrijében Ted Hughes, Fleur Adcock és Gavin Ewart foglalt helyet. 1980-ban Eric Gregory-díjat nyert, 1991-ben Cholmondeley-díjat. Az egyetlen költő, aki a Bridport Költészeti Díjat két alkalommal is megkapta (1988, 1993).
Galád Kandúr és Fecske kisasszony - Egy szerelem története
Ez a szomorú, mégis bájos történet, egy macska és egy fecske be nem teljesülhető szerelméről szóló mese, annak idején nem a nagyközönségnek készült. Jorge Amado, a világhírű brazil író, 1948-ban, Párizsban írta fia, Joao Jorge egyéves születésnapjára ajándékul. Első kiadására is csak sokkal később, 1976-ban került sor, amikor a neves bahíai festőművész barát, Carybé akvarelljeivel díszítette könyvet, amely mély élettapasztalata, ellenállhatatlan humora, költői nyelvezete, és a szöveg világához közel álló, kedves illusztrációi miatt is méltán sorolható a modern meseirodalom legszebb, nem csak a gyerekek, de a felnőttek érdeklődésére, szeretetére is számot tartó művei, Saint-Exupery Kishercege vagy Milne Micimackója közé.
Balkézről jött történetek
Jesús Moncada nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen sorozatunk részeként 2004-ben megjelent legsikeresebb, sok nyelvre lefordított regénye, A folyók városa, amelyet Balkó Ágnes így jellemzett a Nagyvilágban (2005/9.): „Dúsan burjánzó képek, tapintható tárgyak, eleven életek – itt minden jelzőnek és igének színe, íze, illata van.” Terveink közt szerepel a regény újbóli kiadása.
Paul Celan - A sérült élet poétikája
„A seb megjelöl, és a sebesült élet az idegenség bélyegét hordja magán. Az élet azonban, abban a törekvésében, hogy visszatérjen önmagához, igyekszik mélyre ásni saját magában, nyomokat találni, és azokat olvashatóvá tenni.
Celan művei nyomolvasásra szólítanak fel, hiszen versei maguk sem a megbékélés automatizmusai. Egy hiányt rajzolnak körbe, valamit, ami nem mondható ki, és ami mégis megtörtént, történik és mindig történni fog. […] A nyomolvasás egyúttal, mivel sebekről van szó, egyben sebolvasás is. […] Ezzel érthetővé válik, miért is lehetett szó az egyik versben »sebesre olvasottságról«. A költészet így az élet genealógiájává válik.”
Bariona, avagy Színjáték a fájdalomról és a reményről
A Bariona Jean-Paul Sartre első drámája, és nem igazán illeszkedik a későbbiek sorába. Nemcsak témája miatt, amely a Megváltó betlehemi születésének története, hanem az ateizmusát átható remény miatt sem, amely itt az emberiség egészére rávetül.
Leírás
A regényben, amely egy város, Belgrád regénye, valamint egy szerelem és két különváló, majd újra összetalálkozó életút története is, két idő másolódik egymásra: az utólag aranykornak tűnő nyolcvanas évek viszonylagos szabadságáé és a kilencvenes éveké, amikor a hatalmon lévők által gátlástalanul manipulált szerb társadalom egyre mélyebbre süllyedt a gyűlölet és a sértett nárcizmus spirálja mentén. A főhőst 1996-ban, a nagy diáktüntetések idején éri utol a múlt egy iratköteg képében, amely egykori punk-zenekaruk külföldre szökött énekesnőjétől származik. A zenekart Marcel Duchamp és az avantgárd bűvöletében élő művészettörténész-hallgatók alapították.
A két mozgás egy mitikus velencei kertben keresztezi egymást. Ez a kert Radoslav Petković Sors és körvonal című regényéből származik, és arról nevezetes, hogy aki oda belép, egy másik történetbe léphet át az életéből. Prodanović velencei kertje azonban a híres velencei képzőművészeti biennálé meghiúsult, tűzvésszel végződő performanszának színhelye; az ő regényének hősei nem léphetnek ki egyetlen történetükből, és ezen a művészet sem változtathat, amelynek fiatal felnőttként oly lelkes beavatottjai voltak.
MILETA PRODANOVIĆ 1959-ben született Jugoszláviában, Belgrádban. Építőművészetet és festészetet tanult a belgrádi egyetem képzőművészeti karán, majd a londoni Royal College of Arts-ban. Ma Szerbia fővárosában él és alkot. Egyszerre író és festő, a belgrádi Képzőművészeti Egyetem tanára, szókimondó, a politikába is beleszóló, kritikus szellemű szerb alkotó, a háborús évtizedben az ellenzéki értelmiségieket tömörítő „Belgrádi Kör” egyik alapító tagja. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt otthon és külföldön, a legsokoldalúbb szerb posztmodern művész, aki mindig új formákat talál ki. Regényeket, kisregényeket, novellákat, útirajzokat, esszéket, tanulmányokat ír. Műveit tucatnyi nyelvrre fordították. A Kert Velencében (2002) az első magyarul megjelenő regénye.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Mileta Prodanović |
| Megjelenés | 2012 |
| Terjedelem | 224 oldal |
| Kötészet | keménytáblás |
| ISBN | 9789632366456 |
| Fordító | Csordás Gábor |
| Sorozat | Valahol Európában |