Mindenütt ​ölnek és gyilkolnak, bombáznak és lőnek, országokat rohannak le és szállnak meg. Az Európa Unió területét leszámítva reggeltől estig háborúskodásokról, rajtaütésekről, állami vagy magánterrorizmusról hallunk a tv-ben, rádión és interneten. Az emberek számára a torzsalkodás, a feszültségek, a háborúskodás és a viszályok tömkelege sok szenvedést okoz. Miért van ez, és hogyan lehetséges?

A kötet, melyet az olvasó a kezében tart, a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A két bevezető tanulmányt tematikus bontásban követik az antropológiai, történeti és irodalmi témájú tanulmányok. A szerkesztők bíznak abban, hogy a konferencia után az elkészült kötet is hatékonyan járul hozzá a magyarországi latinamerikanisták szakmai párbeszédéhez, miközben méltó emléket állít a feledhetetlen kutatónak, tanárnak és embernek, Boglár Lajosnak.

Módszerét illetően a szerző bevezeti a bibliai csodaelbeszélések értelmezésébe korunknak az olvasóval és a befogadással kapcsolatos új felismeréseit. A könyv izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az újtestamentumi csodaelbeszélések, ugyanakkor hasznos elméleti adattár a hermeneutika iránt érdeklődők nagy táborának.

A társadalmak, a vallási és szellemi mozgalmak, a történelmi és hitéleti emlékezéskultúra vagy csupán a helyzetek teremtették és teremtik a hősöket, a mártírokat, a szenteket és az áldozatokat?

Kína ​kétségkívül a jelen és a közeli jövő egyik legnagyobb hatalma, amely aktív szerepet játszik a világ sorsának alakulásában. Az elmúlt évszázadban az ország hosszú történelmének egyik legviharosabb korszakát élte.

Egy ​letűnt mesevilág elevenedik meg a könyv lapjain egy legendás személyiség, Mihail Bgazsba alakján keresztül, aki Hruscsov idején volt Abházia első titkára, s emellett tudós biológus, genetikus. A könyv akár korlenyomatnak is tekinthető, hiszen felbukkan benne Hruscsov és Fidel alakja, a karibi krízis...

A könyv középpontjában a kádárizmus áll. Nem végső magyarázat, hanem bevezető, áttekinti a tárgy irodalmát, foglalkozik az előzményekkel és az utótörténettel. A történetek elbeszélése helyett a magyar és térségi jelenkortörténet, azon belül is a XX. század második fele átfogó ábrázolása során felmerülő fogalmak magyarázatára vállalkozik. Nem összegzés: bevezetés a további tisztázás hoz, esetleg vitához.

E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával.