Hasonló termékek
A reformáció örökségében élve
A Budapesti Károli Református Egyetem Hittudományi Karán a reformáció 500. évforduló tiszteletére szervezett konferencia tanulmánykötetének mottója is lehetne a dr. Bogárdi Szabó István püspök igei köszöntőjében megfogalmazott kijelentés: „Ha valamit meg kell tanulnunk a reformációból, akkor az éppen az, hogy egy tapodt at sem előrébb lépni, ha a múltat rózsaszín szemüvegén át nézzük; és az 500. évfordulón eléggé megkísért ez.”Kocsev Miklós dékán pedig köszöntőjében rámutatott, hogy a reformáció szellemi örökségében na gyszerű lehetőséget lát, amely éltető, előbbre visz és ebből az örökségből a következő nemzedékek is élni fognak. Az oktatókon (is) múlik, hogyan adják át az örökséget, hogy azok jó impulzusokat eredményezzenek.
A katolikus teológia megalapozása
Sorozatunk címét a II. Vatikáni Zsinat szavai fejtik ki: „Isten szent népe Krisztus prófétai küldetéséből is részesedik, leginkább azáltal, hogy a hívő és szerető élettel egyre szélesebb körben tesz tanúságot róla, és fölajánlja Istennek a dicséret áldozatát: az Ő nevét megvalló ajkak gyümölcsét. A hívők összessége, mely a Szentlélek kenetének birtokában van, a hitben nem tévedhet, és ezt a különleges tulajdonságát az egész nép természetfölötti hitérzéke révén nyilvánítja ki, amikor »a püspököktől kezdve a legjelentéktelenebb világi hívőkig« hit és erkölcs dolgában kifejezi egyetemes egyetértését. E hitérzékkel ugyanis, melyet az igazság Lelke ébreszt és tart fenn,Isten népe a szent Tanítóhivatal hűségesen követett vezetésével már nem emberi szót, hanem valóban Isten igéjét kapja, az egyszer átadott, szent hit tanítását, és fogyatkozás nélkül ragaszkodik hozzá, azáltal, hogy helyes ítélettel egyre elmélyül benne és egyre inkább alkalmazza életében.”
Isten gazdagsága
A kereszténység szentháromsági istenképe
A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe. A mára kialakult számos különböző szentháromságtani elmélet azonban hiányérzetet is kelt: az egyházi dogma türelmes, higgadt, elmélkedő megértési kísérletei híján a hívő tudat egyre nehezebben tud eligazodni a bonyolult elgondolások között. Bertram Stubenrauch bibliai alapú esszéje pontosan ilyen türelmes gondolatmenettel szolgál, sőt a konkrét életet, a konkrét egyházi létezést előtérbe állító könyvében önálló megértési javaslatokat is kidolgoz.
Az egyház mint egykori birtokos a magyar helynevekben
A kötet az egyház egykori birtokosi szerepkörével összefüggésben keletkezett magyar helynevek sajátosságait mutatja be. Kitér a történelmi körülményekre, amelyek e kulturális névtípus keletkezését és terjedését a középkori Magyar Királyságban meghatározták, illetve az egyházi tulajdonost jelölő névformák fenntartásához a későbbiek során hozzájárultak.
A hitvallástól a teológiai megalapozásig
„Fontos helyesen értelmezni a sensus fidei vagy a sensus fidelium természetét és elhelyezését. A sensus fidelium alatt nem egyszerűen egy adott korban vagy kultúrában megvalósuló többségi véleményt kell érteni, nem is csak egy másodlagos megerősítést jelent arra vonatkozóan, amit a Tanítóhivatal már előbb tanított. A sensus fidelium Isten népének sensus fidei-je a maga teljességében, Isten Igéjének engedelmeskedve és a hit útjain a pásztoraitól vezérelve. A sensus fidelium így az Isten népében – amely megkapja, megérti és megéli Isten Igéjét az Egyházban – mélyen meggyökerezett hit iránti érzék.”
Jób útja
A szenvedő ember stációi
E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.
Leírás
Könyvében Bernhard Welte a keresztény hit emberi előfeltételeinek megvilágítására vállalkozik. Az egész létezést megalapozó hit, a kifejezett (általános) istenhit és az emberek között megvalósuló hit természetét leírva jut el a sajátosan keresztény hit alapszerkezetének felvázolásához. A türelmes, szerény, de határozott gondolatmenet végkövetkeztetése, hogy a Jézuson keresztül Istenbe vetett hit összefoglalja és beteljesíti a hit valamennyi egyéb formáját. Welte józan és árnyalt fejtegetései közérthető bevezetést nyújtanak a kereszténység önértelmezésének egyik fontos dimenziójába.
Bernhard Welte (1906-1983) Martin Heidegger tanítványa és barátja, a vallásfilozófia professzora a freiburgi egyetemen, a 20. századi megújuló katolikus filozófia egyik legérzékenyebb alakja, aki szakfilozófiai értekezésein kívül gyakran kamatoztatta didaktikai képességeit a szélesebb olvasóközönséghez szóló rövidebb összefoglalásokban is.
Paraméterek
Kiadó | L'Harmattan / Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola |
Kiadás éve | 2013 |
Oldalak száma | 118 oldal |
ISBN | 9789632367026 |
Fordította | Görföl Tibor |
Sorozat | Sapientia - Sensus fidei fidelium könyvek sorozat |