Hasonló termékek
A triumphus Asszíriában
E kötetben arra teszek kísérletet, hogy az Újasszír Birodalom (Kr. e. 911-612) idejéből fennmaradt diadalmenetek és egyéb győzelmi rituálék képi és írott forrásainak elemzésével rekonstrukcióját adjam az asszír triumphusnak. Az említett források által nyújtott kép szükségszerűen töredékes, s egy teljesebb kép megrajzolásához szükségesnek mutatkozik egyrészt a rítussorozat más kultúrákban megtalálható antropológiai párhuzamainak, másrészt a triumphusban szerepet játszó egyes rítuselemek más kontextusokban való megjelenésének számbavétele.
Orvoslás az ókori Mezopotámiában
A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata
A mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz.
A hatalomgyakorlás lehetőségei és korlátai a Hettita Birodalomban
A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.
Magyarország története az ókorban: Kelták és rómaiak
Szabó Miklós és Borhy László akadémikusok több évtizedes kutatási tapasztalatukra és tudományos eredményeikre támaszkodva készítették el ezt az összefoglalást, amely részletesen és széles földrajzi valamint történelmi és kulturális összefüggéseiben taglalja Magyarország területe késő vaskori népeinek és római kori lakosságának történelmét.
A japán modernizáció ideológiája
FARKAS MÁRIA ILDIKÓ egyetemi docens történelem, angol és japán szakon végzett az ELTE-n, majd történelemtudományból szerezte meg PhD fokozatát. A KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák szak oktatója, oktatási és kutatási területe a modern japán történelem, a japán-magyar kapcsolatok története, a japán kultúrtörténet és összehasonlító kultúratudomány.
A varázsmese történeti gyökerei
"Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [...] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Lotilko szárnyai
TERÁPIÁS TÖRTÉNETEK ÉS MESÉK TRAUMÁT ÁTÉLT GYEREKEKNEK
A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának második kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek.
Leírás
„Nem férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.
Babilóniában és Asszíriában a balsorsot, a természeti csapásokat és a betegségeket olyan gonosz démonokkal kötötték össze, akik az emberi világot körülvevő elhagyott területekről, távoli hegyekből, járhatatlan mocsarakból és a kietlen pusztaságból támadnak. Távoltartásuk, elhárításuk nagy tekintélyű szakemberek, a ráolvasópapok legfontosabb feladata volt. Ebben istenek és azok a védő démonok segítettek, akiket az istenek legyőztek és saját maguk mellé állítottak. E harcok történetét mítoszok sora örökítette meg. Ugyanilyen veszélyesek voltak az ellenséges varázslók és varázslónők is – velük is fel kellett venni a harcot.
Nagy számban maradtak ránk olyan sumer és akkád nyelvű ékírásos szövegek, melyek nem csak az elhárítás során használatos formulákat őrizték meg, hanem arra is utasításokat adnak, hogy hol, mikor és milyen eszközökkel kell végrehajtani a védelmező mágikus rítusokat.
A könyv ebbe a világba nyújt betekintéssel, megvilágítja a mezopotámiai ember félelmeit és aggodalmait. Felvázolja azokat a módszereket, amelyek segítségével szembeszállt a világ ijesztő jelenségeivel és megőrizte a sorsának jobbra fordulásába vetett reményét.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Volkert Haas |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 222 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-414-343-7 |