Hasonló termékek
Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye 1470-1846
A könyv anyaga Pozsony vidékétől a Tokaj-Hegyaljáig, sőt Erdélyig a legkülönbözőbb borvidékekről tartalmaz szövegeket az 1470-től 1846-ig eltelt időszakból.
Hiedelem és hagyomány
Bum erdene
"Úgy érzem, e könyv kiadásával sikerült a mongol kulturális örökség egy szép értékét megmenteni, és ismertté tenni, ugyanakkor megôrizni az emlékét egy,
a modern korunkban már páratlan mûvésznek, Uvhijn Batnak. A mongol eposzok a török eposzokkal együtt bepillantást adnak abba is, milyen lehetett a saját, honfoglalás kori folklór kincsünk, mely az európai környezetben kulturális örökség váltásunkkal enyészett el."
A kincskeresés 400 éve Magyarországon
Kötetünk egyfelől ennek a kincskeresés mágiatípusának az eddig csak alkalmanként kutatott válfajait és csak esetenként kiadott forrásait mutatja be (azaz magukat a kincskereső kézikönyveket); másfelől pedig olyan peres forrásokat publikál, amelyek a kézikönyvek használatáról árulkodnak.
Romológia
Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?
Leírás
„Nem férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.
Babilóniában és Asszíriában a balsorsot, a természeti csapásokat és a betegségeket olyan gonosz démonokkal kötötték össze, akik az emberi világot körülvevő elhagyott területekről, távoli hegyekből, járhatatlan mocsarakból és a kietlen pusztaságból támadnak. Távoltartásuk, elhárításuk nagy tekintélyű szakemberek, a ráolvasópapok legfontosabb feladata volt. Ebben istenek és azok a védő démonok segítettek, akiket az istenek legyőztek és saját maguk mellé állítottak. E harcok történetét mítoszok sora örökítette meg. Ugyanilyen veszélyesek voltak az ellenséges varázslók és varázslónők is – velük is fel kellett venni a harcot.
Nagy számban maradtak ránk olyan sumer és akkád nyelvű ékírásos szövegek, melyek nem csak az elhárítás során használatos formulákat őrizték meg, hanem arra is utasításokat adnak, hogy hol, mikor és milyen eszközökkel kell végrehajtani a védelmező mágikus rítusokat.
A könyv ebbe a világba nyújt betekintéssel, megvilágítja a mezopotámiai ember félelmeit és aggodalmait. Felvázolja azokat a módszereket, amelyek segítségével szembeszállt a világ ijesztő jelenségeivel és megőrizte a sorsának jobbra fordulásába vetett reményét.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Volkert Haas |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 222 |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 978-963-414-343-7 |