„Nem ​férfiak és nem nők, olyanok, mint a süvítő vihar. Nincsenek feleségeik, nem tudnak gyermekeket szülni, nem ismernek sem irgalmat, sem részvétet. Nem hallgatnak sem imákra, sem pedig könyörgésre. Olyanok, mint a hegyekben felnőtt vadlovak.”
Volkert Haas, a berlini Freie Universität egykori professzora, a mezopotámiai és a hettita vallástörténet világszerte elismert szakértője, ebben a kötetben a szélesebb közönség számára, olvasmányos módon foglalta össze a Folyóköz hitvilágának egyik legfontosabb vonását, a démonhitet, és az ártó szellemek ellen való védekezés különböző módozatait.

Az Asszír Birodalom folyamatos terjeszkedése a Kr. e. 8. század végén ért zenitjére, ekkorra Asszíria ellenőrzése alá vonta a Közel-Kelet legnagyobb részét: az Örmény hegyvidéktől a Perzsa-öbölig, a Zagrosz-hegységtől a Levantéig, létrehozva a történelem addig ismert legnagyobb világbirodalmát.

 A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata

A mezopotámiai kultúra nem csupán az általunk ismert legrégebbi ókori civilizációk egyike, hanem a legtöbb és leginkább sokféle forrással bíró ókori kultúra. E megállapítás az ókori orvoslás területére is igaz.

A Hettita Birodalom mintegy 400 éven át (ca. Kr.e. 1650 és 1200 között) az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb államalakulati közé tartozott, emléke mégis szinte nyom nélkül tűnt el. Története az erőteljes katonai expanzió és súlyos krízisek hullámzása jegyében telt, amelyek új kihívások elé állították és megújulásra késztették a birodalom államapparátusát.

A késő vaskor a Kárpát-medencében

Minthogy idestova 30 éve nem jelent meg hasonló összefoglalás a Kárpát-medence késő vaskoráról, a keleti kelták történetét, kultúráját és művészetét bemutató, gazdagon illusztrált kötet túlzás nélkül hézagpótlónak minősíthető. A további tájékozódást a függelék segíti, amelyben az ókori forrásokból ismert késő vaskori népek, illetőleg kelta törzsek listája, a legfontosabb régészeti lelőhelyek repertóriuma és a késő vaskorra vonatkozó részletes bibiliográfia található.

A valdensek - kicsiny létszámuk ellenére - egy napjainkban is aktív közösségi életet élő, 12. századi eredetű keresztyén vallási csoport. Rendkívül értékes, ősi kultúrát őriznek, hagyományaik, szellemi hagyatékuk páratlan a maga nemében.

Sorozatunkat nem is kezdhettük volna méltóbban, mint Vargyas Péter akadémiai doktori disszertációjának a közreadásával. A közelmúltban tragikusan elhunyt nemzetközi hírű szerző gazdaságtörténeti kutatásai során az ókori Kelet egészét vetette vizsgálat alá. Első tanulmányaiban Ugarit társadalmának és kereskedelmi rendszerének a kérdéseit fejtegette, majd érdeklődése Babilónia ártörténete felé fordult. Kutatói pályájának utolsó éveiben főként az ókori Kelet pénzhasználata, pénztörténete, a keleti civilizációk gazdasági mentalitásának problémái foglalkoztatták.

„Alen Mešković prózája (...) figyelemreméltó: mindvégig fenn tudja tartani a figyelmünket, a lelkesedésünket. Az a fajta szöveg ez, ami magával sodor: észre sem veszed, és hipp-hopp, már el is olvastad.”
Gere Ágnes, ekultura.hu

Az először 2011-ben megjelent Ukulele jam című regényt
9 nyelvre fordították le.