Hasonló termékek
Együtt élő népek – eltérő értékrendek
Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai
A kötet társadalomnéprajzi és történeti néprajzi munkáiból nyújt válogatást. Andrásfalvy Bertalan írásai elsősorban Észak-Baranyáról, Nyugat-Tolnáról és a Buda-vidékről szólnak, ahol magyarok, németek, cigányok, szerbek élnek együtt évszázadok óta. A szerző minden korábbi szakmunkánál alaposabban és érzékletesebben írja le gazdálkodásuk történetét, életmódjuk XVIII-XIX. századi átalakulását.
Az elkerülhetetlen
Az elmúlt két évtizedben fokozott érdeklődés mutatkozott Magyarországon a vallások iránt, ez ösztönzően hatott a vallásantropológiai kutatások felélénkülésére a néprajz, a kulturális antropológia, de más, ebben a témakörben jelentős hagyománnyal bíró tudományok körében is, mint az orientalisztika, a finnugrisztika, a történettudomány és a szociológia.
Az én lelkemmel elfújlak
A magyarcsügési ráolvasófüzetek
A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870-1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román "deszkentálásokat" torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, "lóorbánc" gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak. A ráolvasók némelyike szintén unikális jellegű. Amint a szerző, Takács György megállapította, ezek a 19. század gyimesi határvidékének szinkretikus vallási viszonyait idéző szövegek nem írott előképekből, hanem a helyi szájhagyományból erednek. A füzetek a csángó műveltség alfabetizmusát villantják fel: a segítségükkel betekinthetünk egy, a korabeli gyimesi vidéket ráolvasóival járó "tudományos" vernakuláris vallásosságának magyar és román néphit-elemekkel telített mélységeibe.
Elindula boldogságos szép Szűz Mária
Ráolvasók a régi Csíkszékről
Az olvasó e köteten keresztül egy töredékeiben még ma is élő, valamikori gazdag hiedelemvilág dokumentumaiba nyerhet bepillantást, amikor ezeknek a "hasznos" szövegeknek még komoly szerepük volt a mindennapi élet szükséghelyzeteiben. Ezen túl egy költői szépségekben is bővelkedő szövegvilág is elénk tárul a könyvből, amelynek példáit a "huszonnegyedik órában" sikerült rögzítenie Takács Györgynek.
Hiedelemszövegek Székelyföldről
Gagyi József anyagát Dyekiss Virág rendezte; szövegeit gondozta, egységesítette és a gyűjteményt tárgy- és helységnévmutatóval látta el. A szerzők e kötettel a Székelyföld múltbeli hiedelemvilágának eleddig legnagyobb szabású gyűjteményét hozták létre. Ezzel nélkülözhetetlen adatanyagot szolgáltatnak a folklorisztikai, antropológiai kutatások számára, de az erdélyi magyar kultúra múltja iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is tanulságos olvasmányt nyújtanak.
Leírás
A kötet huszonnégy tanulmánya válogatás Pócs Éva 1992 és 2014 között publikált munkáiból. A szerző első, 2002-es gyűjteményes kötetéhez hasonlóan ebben is olyan tanulmányokat adott közre, amelyek mondanivalóját egészen vagy részben ma is érvényesnek tartja. Az írások a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival, a magyar néphit rendszerével, szimbolikájával, továbbá a halottak és különböző hiedelemlények alakját övező rítusokkal és hiedelmekkel, és ezzel karöltve a vallás lényeivel, valamint a vallásos/mágikus specialisták alakjaival és gyakorlatával is foglalkoznak. Nem a kutatás vagy megírás sorrendjében, hanem bizonyos belső, tematikus illetve nézőpontbeli összefüggések alapján rendeződtek a cikkek öt tömbbe. A legfontosabb kérdéskörök: a vallás és hiedelmek, illetve a néphit mitikus lényeinek természettel és kultúrával, szent és profán viszonyával fémjelezhető szimbolikus rendszerei; archaikus mediátori technikák: a vallásos látomások és a megszállottság sajátos magyar és közép-kelet-európai formái; a mágia és varázslat technikái és letéteményesei; a boszorkányság és a boszorkányok hiedelemvilága és társadalmi kontextusa, és végül két, nagy kutató elődökre emlékező tanulmány.
Mindeme témák kutatása szinte reneszánszát éli ma Európa-szerte, még ha a kutatók ma már sokkal kevésbé is haladnak a „hagyományos” néphit vizsgálatának a múlt századi folklorisztika által szentesített útjain. Maga a néphit – mint önálló, a vallástól független entitás – fogalma is megkérdőjeleződött. A néphit, népi vallás paradigmaváltásait bizonyos mértékig követik e kötet cikkei is: nem kizárólag néphit-tanulmányokkal van dolgunk; több téma kidolgozása a vallás és hiedelmek egybeeső, egymást fedő mezsgyéjén jár. A cikkek hivatkozásai nagyjából az első publikálás dátuma körüli kutatási állapotot, illetve a szerző akkori tudását, véleményét tükrözik. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, nem érdektelen e tanulmányok közzététele úgy is, mint egy kiveszőfélben lévő kutatógenerációt jellemző kortünet.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Pócs Éva |
| Megjelenés | 2019 |
| Terjedelem | 768 oldal |
| Kötészet | keménytáblás, cérnafűzött |
| ISBN | 9789634144311 |
| Sorozat | Studia Ethnologica Hungarica |