Politikai intrikák, a titkos diplomácia útvesztői és az igaz szerelem hálója szövi át ezt a különös regényt, amely a hazánk sorsát hosszú időre megpecsételő, végzetesen elhibázott békekötést megelőző tragikus történelmi epizódot mutatja be.

E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával.

Az első világháború ért véget 1918 novemberében. Oroszországban és Kelet-Európában majd egy évvel később zárult le, miközben itt és Európa más területein is olyan konfliktusok sorozatát robbantotta ki, melyek egészen 1923-ig tartottak.

A ​20. század első nagyobb népirtása 1915-ben kezdődött, amikor az oszmán-törökök örmények százezreit deportálták és gyilkolták meg. Az első világháború után kiderült, az áldozatok száma megközelítette a másfélmillió főt. „A sivatagban élhetnek, de másutt sehol” – jegyezte meg Talat pasa – az örmény népirtás első számú kitervelője az örményekkel kapcsolatos elképzelését. Ez a mondat foglalja össze talán leginkább a korabeli oszmán politikai elit cinikus és embertelen gondolatmenetét, melyet később európai körülmények között egy másik politikai ideológia is végrehajt, s amely holokauszt néven mindannyiunk történelmévé válik.

A kötetek az 1918. novemberi forradalom és a császárság bukását követő Németország két meghatározó korszaka, a weimari köztársaság (1919–1933) és a nemzetiszocialista diktatúra (1933–1945) egyedülálló elemzését és forrásfeltárását tartalmazzák.

A német és az osztrák–magyar diplomácia között 1916-ban rivalizálás kezdődött, hogy a Lengyel Királyság melyik hatalom befolyása alá kerüljön. Ferenc József halála után IV. Károly megváltoztatta ezt a vetélkedő magatartást respektálva a német igényeket. A második döntő fordulatot a breszt-litovszki szerződés kudarca okozta 1918 elején. Újra Burián lett a külügyminiszter. A magyar politikus még egy jó fél évig vergődött a vég felé rohanó osztrák–magyar külpolitika egyre erősebbé váló konfliktusaiban, de esélye sem volt a birodalom megmentésére. Lengyelországnak pedig maga a „vég”, a Monarchia szétrombolása biztosított lehetőséget a nemzeti újjászületésre.

A könyv 2018-ban megkapta az igen jelentős németországi Geschwister Scholl-díjat, amelyet minden évben olyan könyvnek adnak, amely "szellemi függetlenségről tanúskodik, és serkentőleg hat a polgári szabadságra, erkölcsi, intellektuális és esztétikai bátorságra, valamit ösztönzést ad jelenbéli felelősségtudatunknak."