Nagypál Szabolcs könyve hatalmas mű. A szerző olvasottsága óriási: a földolgozott bőséges irodalom nagy értéke, hogy a szerző az Európában kevéssé ismert ázsiai teológusok, Samartha, Ariarajah és mások értekezéseit is alaposan fölhasználta. A szerző álláspontja nagyon rokonszenves: az, amit a nyitottságról, jóindulatról, az együttműködésről, az emlékezet megtisztításáról, a kölcsönös megbocsátásról, az előítéletek eltüntetéséről, valamint a párbeszédre irányuló képzés szükségességéről mond, nagyon igaz és időszerű. Különösen fontos meglátás, hogy a gyümölcsöző vallásközi párbeszédhez a résztvevők önkiüresítésére (kenószisz) van szükség.

Hivatalos egyházi megnyilatkozások

A kötet hivatalos egyházi megnyilatkozások magyar fordítását tartalmazza az ökumenikus és a vallásközi párbeszédről. Mindez a vallási ismeretek terjesztésének, továbbá a párbeszédes környezet és kultúra kialakításának és fejlesztésének átfogó keretébe illeszkedik; emellett a magyar vallási szaknyelv ápolását és megújítását is célul tűzi ki.

A személyközi kapcsolatok építő és károsító hatásainak vizsgálata napjainkban általánosan elismert, népszerű kutatási téma. Tudományos elméletek sora érinti, tárja fel és rendszerezi e terület újabbnál újabb kihívásait, melyek a 21. században is igen sokrétűek, hiszen a kapcsolati terek a globalizációval a végtelenbe nyúlnak, s nemcsak a hétköznapi kontextus színezi át és alakítja emberi viszonyainkat, hanem a virtuális valóság és annak sokszor korlátok nélküli információáradata is. Hogyan viszonyulunk tudományos megközelítésben az interperszonális viszonyok gazdag területéhez? Kötetünk pszichológiai, bölcsészeti, teológiai és társadalomtudományi területen, négy tematikai egységbe rendezve, több nézőpontból enged betekintést e jelenség spektrumába: a kapcsolatok egészségét, fejlesztő erejét, árnyoldalait bemutatva és rámutatva az Isten iránti, sajátos spirituális kapcsolat vonatkozásaira is.

Boros Gábor filozófiatörténész Descartes-monográfiájának (1998) bõvített kiadása átfogó képet kínál arról, miként jelölte ki a karteziánus gondolkodás a korai felvilágosodás legfontosabb filozófiai problémáit.

Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek

A könyv a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló forrásanyagaira támaszkodva tárja fel és követi nyomon a Vatikán és a közép-kelet-európai katolikus egyház hálózati kapcsolatrendszerét, egyfelől a titkos ellenálló egyházi sejtek működését, másfelől ennek kifutásaként a nemzeti katakomba egyházak létesítésére tett erőfeszítéseket Kelet-Közép-Európában. A szerző a politikai rendőrség kriminalizáló célzatú interpretálásaihoz képest következetesen érvényesített forráskritikával a történtek igaz, komplex, okadatolt feltárására törekszik.

Jog, bölcselet, teológia

A különböző vallási hagyományok közti konfliktus és a dialógusra való törekvés egyaránt alapvető jellemzője az emberi történelemnek. Az elmúlt évtized történései ezt az igen komplex problémát újra a figyelem középpontjába állították. Megmutatták, hogy nem pusztán az egyes egyházakat és felekezeteket elszigetelten érintő kérdésről van szó, hanem a globalizálódó világban élő emberiség mindennapjait befolyásoló problémáról. Kötetünk a monoteista tradíció világára koncentrál, ami nem az egyéb kultúrák iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem abból, hogy látva a probléma összetettségét, magunk csupán a vallásköziség kérdésének egy meghatározott - ám lényegi - aspektusát láttuk célszerűnek tárgyalni. Reményeink szerint a kötetben olvasható tanulmányok rávilágítanak arra, hogy érzékeltessék a "vita és párbeszéd" történetének sokrétűségét.

Beke ​Albertnek ebből a könyvéből egy teljesen új Illyés Gyulát ismerünk meg. Éspedig nyugodtan mondhatjuk, hogy az igazit. Eddig ugyanis Illyésről midig úgy írtak és beszéltek, mint egy nagy nemzeti költőről, aki élt és halt a magyarságért és szívén hordta annak sorsát. Beke könyvéből viszont az derül ki, hogy Illyés egy meglehetősen középszerű, kétkulacsos és mindenekelőtt kommunista költő volt. Itthon soha nem árulta el, hogy fiatalkorában belépett a francia kommunista pártba és annak élete végéig tagja is maradt.