A vallásközi párbeszédről általában „kívülről” a vallástudomány hangján, vagy pedig „fölülről”, a többségi vallás szemszögéből esik szó. Jelen kötet azonban „belülről”, úttörő módon, magukat a hazánkban is jelenlévő világvallásokat szólaltatja meg. A kérdések, amelyekre választ keresünk, azt járják körül, hogy a képviselőik milyen indíttatással, módszerrel és célkitűzéssel, milyen esélyekkel és föltételekkel bocsátkoznak a huszonegyedik század legfontosabb vallási folyamatába, a vallásközi párbeszédbe.

Jog, bölcselet, teológia

 

Nagypál Szabolcs könyve hatalmas mű. A szerző olvasottsága óriási: a földolgozott bőséges irodalom nagy értéke, hogy a szerző az Európában kevéssé ismert ázsiai teológusok, Samartha, Ariarajah és mások értekezéseit is alaposan fölhasználta. A szerző álláspontja nagyon rokonszenves: az, amit a nyitottságról, jóindulatról, az együttműködésről, az emlékezet megtisztításáról, a kölcsönös megbocsátásról, az előítéletek eltüntetéséről, valamint a párbeszédre irányuló képzés szükségességéről mond, nagyon igaz és időszerű. Különösen fontos meglátás, hogy a gyümölcsöző vallásközi párbeszédhez a résztvevők önkiüresítésére (kenószisz) van szükség.

Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban

 

Kötetünk a 2018. október 25-26-án Hagyomány, Identitás, Történelem (HIT2018) címmel, a KRE HTK Egyháztörténeti Tanszéke, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara és a Református Közéleti és Kulturális Központ által közösen szervezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza.

 

Galsi Árpád könyve hézagpótló a hazai tudományos életben, ugyanakkor a nemzetközi kutatás viszonylatában is újat hoz azáltal, hogy újszövetségi teológiai szempontból kívánja újragondolni Jakab szerepét. Emellett a szerző nem titkolt szándéka, hogy előmozdítsa a Szentírás jobb megértését és megélését.

 

 

A személyközi kapcsolatok építő és károsító hatásainak vizsgálata napjainkban általánosan elismert, népszerű kutatási téma. Tudományos elméletek sora érinti, tárja fel és rendszerezi e terület újabbnál újabb kihívásait, melyek a 21. században is igen sokrétűek, hiszen a kapcsolati terek a globalizációval a végtelenbe nyúlnak, s nemcsak a hétköznapi kontextus színezi át és alakítja emberi viszonyainkat, hanem a virtuális valóság és annak sokszor korlátok nélküli információáradata is. Hogyan viszonyulunk tudományos megközelítésben az interperszonális viszonyok gazdag területéhez? Kötetünk pszichológiai, bölcsészeti, teológiai és társadalomtudományi területen, négy tematikai egységbe rendezve, több nézőpontból enged betekintést e jelenség spektrumába: a kapcsolatok egészségét, fejlesztő erejét, árnyoldalait bemutatva és rámutatva az Isten iránti, sajátos spirituális kapcsolat vonatkozásaira is.