A szenvedő ember stációi

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem. Ellenkezőleg, a bevezető fejezetben Konrad Schmid nyújt elemző betekintést a könyv felépítésébe, amely a könyvet teljes egészként láttatja. Az ezt követő fejezetekben Manfred Oeming ad éles látleletet a könyv különböző felvetéseiről, beleértve a dialógusok összefoglalását, Jób monológját, Elíhu beszédét ("az ellen-monológot"), Jób találkozását Istennel és az út végállomását. A két szerző tudományos és teológiai megközelítése a könyv közérthető, gazdagító olvasatát nyújtja.

"A Zsoltárok könyve teológiáját sokféleképpen lehet leírni. Az itt bemutatott tanulmányok nem szisztematikusak és nem érvekre alapozott teológiát fejtenek ki. Bízom azonban abban, hogy hozzájárulhatnak egy új, egységesebb, integráltabb teológiai érzékenység kialakításához a Zsoltárok könyve olvasásában. Ez a kötet nem létezik olasz nyelven, kizárólag magyarul jelenik meg. Hogy megszülethetett, az Szabó Miklós Xavér, Szatmári Györgyi és tanítványaik türelmének és szorgalmának köszönhető, akikkel a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékén dolgoznak. Nekik és minden jóakaratú magyar nyelvű olvasónak szívbéli köszönetemet fejezem ki."

Kötetünket ajánljuk mindazoknak, akik a „sokszor és sokféle módon…”, próféták által és prófétai gyűjteményekben is megjelenő Isten szavával szeretnének mélyebben megismerkedni, s ennek a Szónak történelemben, kultúrák változása közepette és változó korokban megnyilvánuló hatékonyságát újra és eleven módon felfedezni.

Két jól elkülöníthető csoportja van azoknak, akiket „joyce-iánusoknak” nevezünk: a „belsősök” és a „külsősök”. A „belsősök” a szövegek eltökélt feltárására koncentrálnak, az utalások és a mutációk megszállottjai, és sok esetben még Heideggernél is Heideggerebbek a filológiai mélységek feltárásában – természetesen az alászállásban. Ismerek néhány elsőrangú „belsőst”, s nagy tisztelettel adózom nekik: ilyen a kaliforniai John Bishop és az antwerpeni Geert Lernout.

,,Íme, ez a templom törvénye" (Ez 43,12) - hangzik Isten szava a prófétai látomás egyik hangsúlyos pontján. A jelen könyv nem az ezékieli templomvízió (Ez 40-48) klasszikus értelemben vett kommentárja, hanem a szöveg koncepciójának, rendezőelvének és alapmotívuma-inak bemutatása. Az értekezés a bibliai teológia, a vallástörténet, a vallástudomány, a liturgia-történet határmezsgyéin mozogva kulcsokat kínál a régi látomás értelmezéséhez és hátterének megfejtéséhez. Ezékiel tanítását és annak magyarázatát a kultusz kérdései kapcsolják össze, a kultusztörténeti megközelítés félreérthetetlen és izgalmas kérdéseket vet fel a mai olvasó számára.

Benedict Anderson jelen munkája az első megjelenése óta eltelt csaknem negyedszázad alatt kétségkívül klasszikus művé vált. Nemcsak bekerült a nacionalizmuskutatás kánonjába, de annak napjainkban egyik meghatározó tagja, egyik legtöbbet interpretált és hivatkozott szövege is lett. Ez nemcsak arra a több mint tucatnyi nyelvi kontextusra igaz, ahol a mű fordításban is létezik, hanem az olyanokra is, mint például a magyar, ahol – néhány részlettől eltekintve – eddig nem jelent meg ez az alapmű.

A német felvilágosodás filozófiai profilja

A kötet a német felvilágosodás filozófiáját nem Kant felől visszatekintve ábrázolja, hanem olyan önálló filozófiaként, amilyenként a korszak szerző
tekintettek rá. Csak a kanti perspektíváról történő tudatos lemondás alapján mutatkoznak meg a német felvilágosodás filozófiájának alapvető sajátosságai, amelyeket tömören a teodícea és a tények címszó jellemez.