Hasonló termékek
Néprajz és muzeológia
Tudománytörténeti megközelítés
A tudománytörténet ma már nem csupán járulékos mellékterméke az egyes szaktudományoknak, noha általában még nem olyan bevett önálló kutatási irányzat, mint egy-egy diszciplína saját speciális szakágainak a művelése. A magyar néprajzban mindig is volt érdeklődés az előzmények iránt, így bőséggel születtek a tudományszak gyökereit, alakulását, eszmetörténeti összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, összefoglalások.
Falu a városban: az angyalföldi OTI-telep Dokumentumok és néprajzi tanulmányok
„Angyalföld-kertváros története Trianontól kezdődik, és benne van a nagyhatalmi politika, a nemzetállami elképzelések és megvalósítások, Jalta, a kitelepítések, ’56, a földönfutók és a rendszerváltás históriája"- Ember Judit így összegezte az angyalföldi OTI-telepről készült ötórás dokumentumfilmjének lényegét. Ugyanezt mondhatjuk kötetünkről, amelyben egy kiterjedt kutatás eredményeit foglaltuk össze.
Veres róka, vörös bársony, piros rózsa
A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában
A könyv a magyar nyelv azon - nemzetközi összehasonlításban is ritka - sajátosságát vizsgálja, hogy a piros szín jelölésére két fontos színneve van. A piros és a veres/vörös egykori és mai jelentéseinek meglehetősen bonyolult kérdéseiben elmélyedve a szerző egyben megismertet bennünket a rózsaszín történetével is.
A tömeg- és az elitművészet...
Az értekezés azokat a folyamatok elemzi, amelyek a modern civilizáció kialakulása és elterjedése nyomán zajlottak le a XX. századi művészetfilozófiában. Az egyes fejezetek három nagy hatású gondolkodó – Ortega, Spengler és Walter Benjamin – életművének fényében vizsgálják a művészetfilozófia átalakulásának, a klasszikus esztétikai normák felbomlásának és eltűnésének társadalmi hátterét.
Fehéren, feketén Varsánytól Rititiig - I-II.
Varsány és Rititi, egy Nógrád megyei, illetve egy kenyai falu: a Földnek e két távoli pontja foglalja keretbe a magyar néprajztudomány és kulturális antropológia egyik vezető személyiségének, 60. születésnapját ünneplő Sárkány Mihálynak a munkásságát. Sárkány Mihály a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének osztályvezetője, az ELTE Néprajzi, illetve Kulturális Antropológia Tanszékeinek oktatója. A nevéhez fűződik a kulturális antropológia egyik alágának, a gazdasági antropológiának magyarországi meghonosítása. Ezenkívül elsősorban szociálantropológiai kérdésekkel foglalkozik: különösen a magyar falu 1945 óta tartó átalakulását kutatja. Egyaránt végzett hosszú időtartamú "állomásozó" terepmunkát Magyarországon és Kelet-Afrikában. Elméleti írásait Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában című, nagy sikerű könyvében tette közzé kiadónknál. Ebben az ünnepi kötetben barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái tisztelegnek munkássága előtt.
Őseink még hittek az ördögökben. Vallási változatok a vaszjugani hantiknál
A könyv célja a Vaszjugan-folyó menti hantik vallási életének, a vallás szerkezetének bemutatása, továbbá a változás folyamatának elemzése. A vallási rendszer – azaz tanulmányom – kulcsául a szent helyeket és a hozzájuk tartozó képzeteket választottam. Mindenekelőtt azonban össze kell foglalni ismereteinket a vaszjugani hantikról, valamint röviden ismertetni kell kutatásuk történetét is. A szent helyek rendszerének megértéséhez meg kell ismerni a vaszjugani hanti panteont és áldozati rendszert, illetve az itt megfigyelhetõ változásokat is.
Az ismeretlen ismerős
Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.
Leírás
A medve mindenütt ott van Szibériában. Akár ő maga, akár a hiánya folyamatosan jelen van az emberek életében és gondolkodásában. Még akkor is meghatározza viselkedésüket és gondolataikat, amikor éppen nincs ott.
A medve kiemelkedő alakja a Szibériában élő hantik "látható faunájának", nagy valószínűséggel a legfontosabb, legtöbbször emlegetett állat, "kulturális kulcsfaj".
Joggal tekinthető a medvekultusz is a hanti vallás egyik sűrűsödési pontjának, a vallás olyan kulcsszimbólumának, amelyre mint rendezőelvre felfűzhető a hanti vallásos gondolkodás egésze. A medvének azonban szakralitása mellett vannak profán tulajdonságai is: nemcsak a hanti kultúra isteni személye, hanem az erdei hétköznapok meghatározója is, konkrétan létező, olykor félelmetes, olykor érthetetlen, olykor barátságos állat.
Ez a könyv leginkább a medve és az ember közötti kapcsolatra fókuszál. Azon túl, hogy bemutatja az emberek, a medvék és az istenségek kapcsolatrendszerét, világaik találkozási pontjait, különös hangsúlyt fektet arra, hogy feltárja, a medvétől való félelem milyen legitim és illegitim viselkedési formákat eredményez; végül pedig kitér ismereteink legfontosabb forrására, a medvetörténetekre, mint sajátos folklór műfajra is.
A szerző több évtized tapasztalatait, ezen belül közel kétévnyi szibériai néprajzi, antropológiai terepmunka élményeit, ismereteit sűríti könyvébe, hogy sajátos tárgyáról szigorúan tudományos, ám egyben nagyon is személyes hangú kötetet írjon.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Nagy Zoltán |
| Megjelenés | 2021 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Kötészet | kartonált |
| ISBN | 9789634148036 |
| Sorozat | Pnekat füzetek sorozat |