Hasonló termékek
A jelenkor kritikája
„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk.
...és... - Struktúra és communitas
A kötet Machiavelliről és Carl Schmittről, a keresztény eszkatológiáról és az individualizmus-kommunitarizmus vitáról szóló írásait ez a kérdéskör, az és kérdésköre fűzi egybe.
A magában való dolog fenomenológiája
Egy klasszikus kanti probléma Husserl transzcendentális fenomenológiájának perspektívájából
A könyv a magában való dolog és a láthatólag ennek szinonimájaként használt transzcendentális tárgy azonosításának problémájából kiindulva keresi e fogalmak helyét A tiszta és kritikájának tapasztalatelméletében.
Az emberi nagyság elemei
Két esszé
Rudolf Kassner annak a múlt század végén induló írónemzedéknek volt egyik jeles képviselője, amelyik olyan nagy humanista szellemeket adott Európának, mint Paul Valéry, André Gide, Rainer Maria Rilke, Thomas Mann, Hermann Hesse, T. S. Eliot…
Kérdéstilalom
A könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.
Leírás
Az etika az erkölcsi kérdések filozófiai tanulmányozása. A médiával kapcsolatban a legfontosabb erkölcsi kérdés az, hogy miként védhet meg minket a többség zsarnokságától. A szólásszabadság, mindenekelőtt a sajtó, a rádiózás és a televíziózás szabadságának tapasztalati vizsgálata azt mondja meg nekünk, hogy milyen a valóságban a mondanivaló nyilvános kifejezésének törvényes rendje. A filozófiai elemzés szembesíti a tényeket azzal, hogy milyennek kell, milyennek kellene lennie törvényes jogainknak, ha nem akarunk zsarnokságban élni. A tankönyv elsősorban nem a szerkesztőségek, hanem a filozófiai tanulmányokat folytató diákok és az érdeklődő olvasók számára kínál meggondolásra érdemes érveket. A vizsgálódás tanulságainak összegezését minden fejezet végén a legfontosabb fogalmak és összefüggések ábrájával, valamint ellenőrző kérdésekkel segíti. Abból indul ki, hogy megvizsgálja, mit ért Deák Ferenc a köztanácskozás szabadságán, s hogy miért kívánja meg John Stuart Mill szerint a valódi társadalmi fejlődés a cenzúra teljes megszüntetését. Annak mérlegelésével zárja a média etikájának elemzését, hogy megfontolja, abban a társadalomban, amellyel a nagy európai vallásháborúk lezárása óta kísérletezünk, miért kell ragaszkodnunk Európában, Amerikában és mindenütt a világon minden időszakos hisztéria ellenére is legelső szabadságunkhoz.
Paraméterek
Szerzők(vesszővel elválasztva) | Krokovay Zsolt |
Megjelenés | 2003 |
Terjedelem | 271 oldal |
Kötészet | ragasztott papírkötés |
ISBN | 963 9457 53 1 |