A könyv egy olyan téma alaposabb vizsgálatára vállalkozik, amely a nemzetközi jog területének egyik leggyakrabban figyelt, vizsgált, értelmezett, ám ugyanakkor sokszor félreértelmezett területe: az  emberi jogok fegyveres konfliktusok során történő tiszteletben tartásának kérdése. A szerző szűkebben az európai kontinensen kialakított emberi jogi rendszert vizsgálja meg, az Európa Tanács keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményének elemzésével, valamint az annak végrehajtása, ellenőrzése céljából felállított Emberi Jogok Európai Bírósága által tárgyalt egyes releváns jogeseteken keresztül.

A ​kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, a köz- és magánigazgatásban, valamint a jogvédelemben dolgozók számára. Ennek során megkülönböztetett figyelmet szentel a civil szervezetek rendelkezésére álló jogvédelmi lehetőségeknek mind magyarországi, mind nemzetközi keretek között.

Bizonytalan helyzetű alapjogok Magyarországon

Egy jogállamban a megfelelő és tekintéllyel rendelkező intézmények kialakítása az első feladat ahhoz, hogy mindenki számára lehetővé váljon a boldogulás, elérhetővé a jó élet.

 

A kábítószerrel való visszaélés büntetőjogi megítélésének hatásvizsgálata - 1999 március 1. után

Az Országos Kriminológiai Intézetben 2001-ben sor került a Büntető Törvénykönyv visszaélés kábítószerrel bűncselekmény törvényi tényállásra vonatkozó, 1999. március 1-én hatályba lépett módosítás hatásvizsgálata. A vizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a kábítószeres bűnözés büntetőjogi megítélésében jelentős változást hozó jogszabály módosítás (1998. évi LXXXVII. tv.) hatásossága megkérdőjelezhető.

Hogyan ​köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket ténylegesen, fizikai értelemben az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást.

Az új évezred a média technológiai és tartalmi forradalmát is magával hozta. A közszolgálati média különösen nehéz helyzetbe került ezáltal, hiszen nem csupán a piaci és technológiai kihívásokhoz kell alkalmazkodnia, de a közszolgálatiság felfogásának változásából fakadó európai versenyjogi követelményekhez is.