Nem ritkán tapasztaljuk, hogy egy válás után a szülők - többé vagy kevésbé tudatosan - megpróbálják egymás ellen fordítani a közös gyermeket vagy gyermekeket. Az a szülő, aki úgy érzi, hogy módszeresen elidegenítik tőle a korábban felé szeretettel, rajongással forduló gyermekét, ilyenkor egyre-másra kapja a kért és kéretlen tanácsokat szakértőktől és civilektől egyaránt. De vajon lehetséges-e a szeretetteli kapcsolat fenntartása, megőrzése egy ellenséges környezetben? Érintett szülőként neked milyen eszközeid vannak, ha a gyermeked szeretete a tét?

Kedves ​apa, esetleg hiányzik Önnek újszülött gyermekének az illata, gyakran gondol arra, hogy legszívesebben megölelné és agyonpuszilgatná? Nehezére esik otthon hagyni a kis családját? Akkor Önben a férfilét egyik legizgalmasabb és legférfiasabb változása zajlik: éppen apává válik." – olvassuk a könyvben.
Kopp Mária, kora szemléletét messze meghaladva pedig így írt az apák helyzetéről: „A férfi szerepének erősítése a családban azért is kulcsfontosságú, mert napjainkban jószerivel apák nélküli világban élünk, így egy fiúnak nemigen van lehetősége mintát látni maga előtt. Ez azért is tragédia, mert ennek hiányában beindul az ördögi kör és maga sem lesz képes a végleges elköteleződésre, az életre szóló kapcsolatra.”

A kötet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara neveléstudománnyal foglalkozó kutatóinak írásait tartalmazza. Bemutatja, mely témák inspirálják és mozgatják e szakmai közösséget, milyen diskurzusokban vesznek részt, hol tart ma a hazai neveléstudomány egyik meghatározó szellemi műhelye. 

Minek köszönhető, hogy mára olyan törékenyek lettek a kapcsolataink, mint az ostya? Miért érezzük önmagunk körül a szolidaritás hiányát, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebbet érünk, egyre kevésbé vagyunk fontosak? Vajon tényleg egy pillanat alatt a semmibe zuhanhatunk? Miért van az, hogy miközben rendkívül büszkék vagyunk önállóságunkra és teljesítményünkre, rettegünk a magánytól, a megsemmisüléstől, a kisemmizéstől és további neurózisok tömkelegét produkáljuk?

A „más elmék” néven ismert filozófiai probléma régóta – legalábbis Descartes óta – a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. Kötetünk ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; az utolsó négy tanulmány pedig a kortárs pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

A kötet valamennyi tanulmánya az egyén, a család és a közösségek összefüggésrendszerét közelíti meg, ezzel kapcsolatban fogalmaz meg szempontokat, nyújt fogódzókat, támpontokat – Komlósi Piroska munkásságához kapcsolódva, életmûve elõtt tisztelegve.