Sokan ma a család válságáról beszélnek. A család azonban ma is a magánélet centruma, amelynek szocializációs hatásai továbbra is maradandóbbak, kötelékei erősebbek, kapcsolatrendszere pedig fontosabb más intézményeknél. Nem alakult ki életképes alternatívája, tehát a család intézménye nincs válságban. (Természetesen a társadalom válságjelenségei jelentősen érintik.)

A ​falu- és a földközösség történetével a történetíráson túl a néprajz és a szociológia is foglalkozott. A kötet is e tudományágak integrált nézőpontjából vizsgálja ennek genezisét. A téma iránti érdeklődés a 19. és 20. század elején volt befolyással a szocialista tanokra.

"Tárgy és folklór" konferencia Vajtán, 2005. október 7–9-én

Kötetünk 18 tanulmányának java része a vajtai Vay Ádám Múzeumban 2005 októberében tartott konferencia előadásainak tágabb keretekbe helyezett változata. A konferenciára az ország minden területéről és a határon túlról érkezett folkloristák, múzeológusok, antropológusok előadásainak központi tematikája a jelképes tárgyaknak, illetve a tárgyak szimbolikájának a vizsgálata volt, elsősorban néprajzi–antropológiai, illetve folklorisztikai megközelítésben; tárgyként értelmezve a való világ minden létezőjét, az érzékelhető valóság bármely darabját vagy szeletét.

A ​kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, a köz- és magánigazgatásban, valamint a jogvédelemben dolgozók számára. Ennek során megkülönböztetett figyelmet szentel a civil szervezetek rendelkezésére álló jogvédelmi lehetőségeknek mind magyarországi, mind nemzetközi keretek között.

Ebben a kötetben a kutatócsoport elsõ konferenciájának elõadásait olvashatja a tisztelt olvasó: az orosz, német, osztrák, lengyel, szlovén, cseh, román, magyar regényekrõl írt értelmezések a mûvek tágabb európai beágyazottságát is igyekeznek felmutatni.