Variációk hagyományváltásra

Mit kezdjünk azzal az országgal, amelyben élnünk rendeltetett? Avagy - Széchenyi szavaival szólva - mit kell tennünk, s min kezdenünk? A Méltányosság Politikaelemző Központ politikaértő agytröszt, amely tanulmányaival és médianyilatkozataival áttételesen politikaformáló hatást gyakorol a jelenkorra.

Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt.

Nevezetes épületek Erdélyben

A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze.

A kolozsvári Szentlélek-ispotály kora újkori története

Mit tud tenni egy kora újkori város a fogyatékosokkal, a "kóborgó szegényekkel", a rászorulókkal? Hogyan gondoskodik a falai közé húzódó hajléktalanokról, az árván maradt, vagy a törvénytelen születésű, kitett gyermekekről? Hogyan viszonyul a koldusokhoz, a magukat ellátni képtelen magányos öregekhez? A mai napig aktuális és sokszor megoldatlan kérdésre a régi korok válasza az ispotály, azaz a szociális gondoskodás központja volt.

Ha ​a történteket nem is, ezt a felújított városi legendát 1989 táján sokan érteni véltük.
Holott – utólag visszatekintve – úgy tűnik, hogy nem lettünk tőle sokkal okosabbak. Az azóta eltelt bő két évtizedet egyidejűleg különböző státusokban – „egy fenékkel több lovat megülve”- éltük meg, ha tudtuk. Magánemberként, professziószerűen, vagy mindkettőn kívüli közéleti szerepvállalóként. S különböző énjeink mondandója időnként nem kvadrált egymással.

Ügynök-visszaemlékezések a Kádár-korszakból

A kötetben szereplő szövegek egyik fő értékét az adja, hogy elbeszélői helyzetükből adódóan hiteles forrássá válhatnak az állambiztonsági hálózat működéséről. A szerző a hálózat működése során keletkezett dokumentumokat - mindenekelőtt az ügynökjelentéseket vizsgálja, tehát azt a szövegvilágot, amit az ügynökök alkottak meg elbeszéléseikben.